Ezért ennyire pusztító az illegális kutyakereskedelem

Magyarország az utóbbi években a közép-európai kutyakereskedelem, ezen belül is az illegális kutyakereskedelem egyik fellegvárává vált, évente több tízezer, sokszor ismeretlen vagy legalábbis kétes eredetű kölyökkutya hagyta el az ország határait.

Sok esetben százas nagyságrendben, furgonok csomagterében összezsúfolva, az ebútlevélben a tulajdonos által megadott életkornál jóval fiatalabban

– mondta el az Indexnek Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő, a Nébih munkatársa.

A vonatkozó hatályos uniós jogszabályok alapján a legtöbb célországba eladásra szánt kiskutyáknak általánosságban egyedi jelöléssel, ebútlevéllel és érvényes veszettség elleni védőoltással kell rendelkezniük, hogy legálisan szállíthatók legyenek. Ezek az előírások a szakértő szerint pedig legkorábban a kutyakölykök 15 hetes életkorára teljesülnek.

Pallós László hozzáteszi, ezek a kiskutyák jellemzően először akkor kerültek a hatóságok látókörébe, amikor el akarták indítani a szállítmányokat az úgynevezett kutyagyűjtőről. A beszállító szaporítók ellenőrizhetősége pedig azért sem volt egyszerű feladat, mert a kiskutyák ekkor már a kereskedők mint első tulajdonosok nevén voltak, így a kutyakölykök addigi előélete vakfolt volt a hatóság előtt.

Ezen belül is külön kényes kérdés az értékesített kutyák valós életkora, mert alapvető elvárás, hogy a kölykök nyolchetes korukig kizárólag az anyjukkal mozoghatnak, ami a belföldi értékesítésre ugyanúgy vonatkozik. A legtöbb EU-tagállamban pedig a korábban már említett 15 hetes életkor a minimális megkövetelt életkor a kereskedelmi szállításhoz, amikorra a veszettség elleni védőoltás érvényessé válik

– emeli ki az országos állatvédelmi főfelügyelő.

Mindeközben Pallós László úgy véli, a szaporítók és a kereskedők, akik itthonról leggyakrabban a Benelux-államokba és a mediterrán térségbe viszik a kiskutyákat, mind abban érdekeltek, hogy minél fiatalabban értékesítsék a kölyköket, amikor még gombszemű és szőrgombóc a kis eb. A bájos kölyökjelleg 15 hetes korban már megkopik, jóllehet jogszerűen ekkortól lehet a legtöbb EU-tagállamba értékesíteni a kutyákat.

Lekapcsolják az illegális kutyakereskedőket

Azonban – hála az EU-s és a hazai jogszabályok közelmúltbeli változásainak – van rá esély, hogy itthon is valamelyest megregulázzák az elszabadult piacot, és tetten érjék az illegális állatkereskedelmi üzelmeket. Az új uniós regula egyfelől megköveteli a kutyagyűjtők engedélyeztetését, másfelől azt, hogy az oda kölyköket beszállító létesítményeket is nyilvántartásba vegyék.

Ezt a törekvést támogatja a vonatkozó hazai jogszabályunk változása is, amely a közelmúltban a kedvtelésből tartott állatokkal történő kereskedést – beleértve a tenyésztést és a szállítást – úgynevezett FELIR-azonosító-köteles tevékenységgé tette. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Leginkább azt, hogy mostantól csak hatósági nyilvántartásba vett helyről származó kölyökkutyákat lehet értékesíteni mind belföldre, mind külföldre

– magyarázza Pallós László, aki kiemeli, az elsődleges cél az állatvédelmi előírások érvényesítése mellett már a kiskutyák nyomon követhetősége. Már születésük pillanatától kezdve.

Mielőtt a hatósági állatorvos a kutyagyűjtőből vagy a kiskutyák származási helyéről elindítja a kutyaszállítmányt, a kiskutyák egészségi állapota, a kísérő dokumentumok, valamint a szállítójármű mellett a szükséges hatósági nyilvántartások meglétét is ellenőrzi. Ha ez nincs meg, a szállítmányt nem lehet elindítani. A Nébih is megkezdte a kutyagyűjtők, valamint az oda kölyköket beszállító tenyésztő, szaporító létesítmények ellenőrzését, erre a jövőben is számítani lehet. Továbbá azok is számíthatnak szúrópróbaszerű hatósági ellenőrzésekre, akik a hazai piacra szaporítanak

– vetíti előre az országos állatvédelmi főfelügyelő.

A felelős kutyatenyésztést maguk a leendő gazdik is elősegíthetik azzal, ha kutyavásárlás előtt elkérik a tenyésztő FELIR-azonosítószámát, rákérdeznek, hogy az eladó szerepel-e a hatósági nyilvántartásban. Pallós László úgy véli, akinek nincs rejtegetnivalója, be fog jelentkezni a rendszerbe, ahogy ezt már eddig is sokan megtették, hiszen ugyanazokat az alapvető állategészségügyi és állatvédelmi feltételeket kell teljesíteni, mint korábban.

Sőt a tisztességes tenyésztők még örülhetnek is, hogy a hatóság végre megtisztítja a piacot a tisztességtelen, lelkiismeretlen, tenyészkutyáikat kizsákmányoló kontár szaporítóktól.

A magyar ebtenyésztés évtizedei

Míg évtizedeken át évente negyven–hetvenezer kutyakölyköt törzskönyveznek itthon, a rendszerváltás az ebtenyésztés terén is cezúrát jelentett, ekkoriban kezdett megjelenni az úgynevezett szaporítóréteg. Mint Korózs András mondja, részben azért, mert az ebtörzskönyvezés korántsem egyszerű folyamat. A kiskutyák szüleinek komoly vizsgákon, köztük tenyészszemlén kell részt venniük, ahogy számos fajtánál ma az egészségügyi szűrés és a viselkedésteszt is feltétel. A munkakutyákra külön munkavizsga vár, a magyar vizslát például számonkérik vadászati ismeretekből is.

Időközben új uniós kezdeményezésként megjelent az állatútlevél, a Pet Passport, amelyet az EU-hoz csatlakozásunkkal a hazai állatkereskedők, továbbá a szaporítók azonnal helyettesíteni kezdtek a törzskönyvvel. Innentől a törzskönyvezésünk egy-két év alatt majdnem a felére, húsz–harmincezer közé csökkent, ami egyúttal azt is jelentette, hogy egy igen jelentős réteg került ki a felügyeleti szervek, valamint a MEOESZ látóteréből, akik onnantól kezdve nagy karriert futottak be a szürke zónában.

Egy adott ponton a tízezres mélyponttól, amikor a hazai törzskönyvezés a tenyésztő szervezetektől egy időre állami felügyelet alá került, ma ismét a gyenge európai középmezőnynek számító 20-25 ezres évi törzskönyvezésnél tartunk. Ám az igazán nagy gond, hogy ezzel szemben a MEOESZ becslései alapján itthon nyolcvan-százezer kiskutya születik törzskönyv nélkül évente, ismeretlen tenyésztési és tartási körülmények között, megkerülve a hazai állategészségügyi rendszert.

Az Index által megszólaltatott szakemberek szerint remélhetőleg ezt számolja fel a FELIR-rendszer.

(Borítókép: Megmentett háziállatok ketrecben várakoznak Mississippi államban 2005. szeptember 22-én. Fotó: Marianne Todd / Getty Images)