Kovács Árpád: az EU-ban közelítünk a nettó befizetői pozícióhoz

A Költségvetési Tanács elnöke szerint az ez év költségvetés előirányzatainak teljesítését leginkább az kockáztathatja, hogy a különböző uniós programok már odaítélt forrásainak általános, „megszokott” egyenetlen beérkezésén túl most már az is bekövetkezhet, hogy visszatartják a helyreállítási alapból Magyarországnak járó 2500 milliárd forintot.

Kovács Árpád a novekedes.hu portálnak adott interjújában azt mondta, az egyik szcenárió az lehet, hogy az ez évi költségvetésben figyelembe vett 326 milliárd forintos uniós helyreállítási alap forrása végül, ha késéssel is, de még az idén rendelkezésre fog állni. Hozzáfűzte, ha a pénz befut 2021-ben, akkor csak a kényszerű állampapír- és hitelműveletekkel összefüggő többlet költségvetési kiadások terhe marad, s mivel euróban kapjuk, nincs inflációs veszteség a pénzen.

A Költségvetési Tanács elnöke megjegyezte, ha pénzt csak jövőre kapjuk meg, akkor a teljes összeget kell majd az idén megelőlegezni.

Nagyobb részben azt állampapír kibocsátásból és hitelfelvételekből kell fedezni.

Kovács Árpád megjegyezte: a GDP-arányos adósságmutató csak igen mérsékelt csökkenésére lehet számítani az idén, s az 80 százalék körül alakul majd.

A közgazdász utalt arra is, nem zárható ki, hogy a döntés elhúzódik, és még a jövő évre ütemezett mintegy 350 milliárd forintos helyreállítási forrás lehívása is vitatott lesz. Hozzátette: ennek kicsi valószínűséget tulajdonít. Hangsúlyozta, Magyarország hozzájárulása a közös kasszához a GDP arányában növekszik, összegszerűen az idén már bőven hatszázmilliárd forint felett tart. Úgy fogalmazott: „ha a helyreállítási alap pénzeitől eltekintünk, közeledünk a nem túl távoli nettó befizetői pozícióhoz, s amikor szavunkat hallatjuk, ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni”.