- Gazdaság
- gyermekek
- koronavírus magyarországon
- védőoltás
- vakcina
- havasi katalin
- házi gyermekorvosok országos egyesülete
Bő 400 ezer gyerek hiányzik a nyájimmunitáshoz
További Gazdaság cikkek
- Valaki csaknem 800 millió forintot nyert a Skandináv lottón
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
- Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat
- Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
A magyar kormány a WHO javaslatára június elején engedélyezte, hogy a 12–18 év közötti teljes korosztályt beoltsák a koronavírus elleni vakcinával. A koronavírus-tájékoztató oldalon augusztus 23-án az állt, hogy a 12–17 éves korosztályban eddig közel 201 ezren regisztráltak oltásra, és 167 ezren (83 százalék) már fel is vették a vakcinát. Az oltási ütem azonban igen lassú, s ezt abból is le lehet szűrni, hogy a kormány kiadta a tankerületeknek, szervezzék meg az iskolai oltási akciót. Augusztus 30-án és 31-én, valamint szeptember 2-án és 3-án az intézményekben adják be a vakcinát a gyerekeknek önkéntes alapon. A szülőknek augusztus 25-ig, vagyis holnapig kell visszajelezniük az iskolának, hogy kérik-e az oltást, itt lehet regisztrálni.
A szeptember 1-jei tanévkezdésig nem sok idő van hátra, és nyaralás ide, bezárt iskolák oda, alaposan fel kell gyorsítani az 12–18 év közöttiek oltását, különben maguk a diákok fogják berobbantani a koronavírus negyedik hullámát. A KSH adatsora szerint mintegy 690 ezren tartoznak bele a 12–18 éves korosztályba, s augusztus elején Bense Tamás gyermekorvos az Indexnek azt mondta, nagyjából a 85 százalékukat kellene védetté tenni ahhoz, hogy ne legyen baj. Ha igaz a kormányzati tájékoztató oldal által közölt 167 ezres szám, akkor a 85 százalékos küszöbhöz még mintegy 415 ezer gyermeknek, vagyis a gyerekek 60 százalékának kellene beadni a vakcinát – szűk 10 nap alatt.
Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke egyetért Bense Tamással, a 85 százalékos átoltottság már elég lenne a nyájimmunitás kialakulásához a sulikban.
Ebben az esetben nagyjából minden 10. gyermek maradna védtelen, és ezzel megszakadna a fertőzési lánc, legfeljebb lokális gócok tudnának kialakulni.
Felhívta a figyelmet, hogy a gyermekek beoltása nem csupán a fiatalokat védi, de az idős, beteg hozzátartozókat is. A 12–18 évesek sok esetben tünetmentesen hordozzák a vírust, a gyengébb immunrendszerrel bírókra ez nagy veszélyt jelent. Viszont nem szabad elfeledkezni róla, hogy a gyerekek szervezetét is pusztította a vírus, és jelenleg ugyan biztató a náluk tapasztalt long-Covid-tünetek alacsony száma és veszélyessége, de a hosszú-Covidról még mindig nagyon kevés az információ.
Az alapprobléma a szakorvos szerint az, amit az adatok mutatnak: azok a szülők, akik fontosnak tartották gyermekük beoltását, azonnal regisztrálták a kicsiket, ahogy erre lehetőség nyílt, és a gyerekek még a nyaralás előtt megkapták a vakcinát. Viszont a fiatal szülők bizonyos esetekben nem motiválják eléggé az utódokat.
Ők szeretnek közösségi életet élni, sokat mozognak, sportolnak, bulizni járnak, de ezzel alapvetően nincs gond, ez az élet rendje. Ám ha a gyerekeik azt látják tőlük, hogy nem annyira fontos az oltás, annak törvényszerű következménye lesz a járvány felfutása. Ez a korosztály fiatal ahhoz, hogy az egészségügyi kockázatokat objektíven fel tudja mérni.
Havasi Katalin utalt rá, már most is látszik, hogy a magas átoltottságú országokban sokkal jobban érinti az új hullám a fiatalokat, hisz ahogy nálunk is, az idősebbek, betegek immunizációja zajlott le az első körökben, majd a középkorúaké, a fiataloknál sok az oltatlan. Ha több százezer oltatlan iskolás szeptember elején elkezd ingázni a suliba, s onnan haza, az pillanatok alatt be tudja robbantani a vírus negyedik hullámát.
„Biztos, hogy be is fogja”
– véli.
Hogy mi ébreszthetné rá mégis a szülőket az oltás fontosságára? A szakember úgy véli, azok, akik eddig nem érezték fontosnak az immunizációt, leginkább attól ocsúdhatnak majd fel, ha meglátják, mit hoz a vírus negyedik hulláma, amikor újra elkezd meredeken emelkedni a fertőzöttek száma.
Az orvosoknak szerinte ebben a helyzetben nincs más eszköz a kezükben, személyes meggyőzéssel bírhatják rá a szülőket a vakcina mihamarabbi beadatására, és az iskolában szervezett oltási napok is növelhetik az immunizáltak számát. Ám az iskolakezdésig valószínűleg kevés lesz az idő a védettség tömeges megszerzésére, ezért meglátása szerint a kötelező védőoltások beadásával is össze lehetne majd hangolni a Covid-vakcinák beadását.
Erre szeptemberben és októberben is lenne lehetőség. Mindenkit megnyugtatok, a gyerekek soron következő védőoltásai nem zárják ki, hogy mellettük beadják a koronavírus elleni vakcinát, mert a Covid elleni oltóanyagok nem élővírus-vakcinák, így nem szükséges hosszabb várakozási időt tartani a kettő között.
Felnőtteknél már több hazai kutatás is kimutatta, hogy szükséges a harmadik, emlékeztető oltás, a gyerekekről azonban Bense Tamás korábban azt mondta az Indexnek, már az első oltás után hihetetlenül jól reagál az immunrendszerük, így esetükben elég lesz a gyártói előírásra hagyatkozni és az első két oltás megszerzésére összpontosítani.
(Borítókép: Egy kislányt iskolába visz édesanyja Franciaországban. Fotó: Martin BUREAU / AFP)