Nem gyakorolhat teljes kontrollt a Gazprom az Északi Áramlat 2 felett

Egy düsseldorfi bíróság döntése értelmében az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték felett nem gyakorolhat kizárólagos ellenőrzést a Gazprom orosz gázvállalat leányvállalata, a Nord Stream 2 AG. 

A bírósági döntés így kötelezi a Nord Stream 2 AG-t, hogy a gázvezeték működtetését egy független harmadik félnek nyújtsa át. Továbbá a vezeték kapacitásának felét piaci versenytársainak rendelkezésére kell bocsátania. Ennek célja az, hogy a Gazprom leányvállalata ne tegyen szert monopolhelyzetre. 

A jelenleg még teljes egészében Gazprom-érdekeltségű vezeték részesedésének felét így nagy valószínűleg  az orosz állami vállalatnak el kell adnia. 

Pedig a Nord Stream 2 AG nagyon szeretett volna mentesülni az EU-s direktíva alól, amely 2019-ben lépett hatályba. Az addig működésbe lépett vezetékekre nem vonatkozik a szabályozás. Az orosz cég úgy akarta megúszni a szabályozást, hogy azzal érvelt: 2019 előtt már kész volt a projekt, ugyanis már kifizették a tízmilliárd eurós költséget, csak az építkezés nem fejeződött be. 

A düsseldorfi bíróság szerint azonban az 1230 kilométeres, tengerfenéken húzódó csőből még 15 kilométert le kell fektetni, ergo a projekt nem minősíthető késznek. 

A Gazprom megfellebbezheti a projekt legnagyobb bírálói, Varsó és Kijev által üdvözölt bírósági ítéletet a német legfelsőbb bíróságon. 

A történetben mélyen benne van Washington keze. A Fehér Ház ugyanis szankciókat helyezett kilátásban az Északi Áramlat 2 építésében részt vevő cégekkel szemben, ami miatt egy időre, pont az említett EU-s direktíva hatályba lépése idején leállt az építkezés. Végül Berlin és Washington megegyezésre jutott, de a mesterterv az lehetett, hogy megakadályozzák az orosz állami cég monopolhelyzetbe kerülését az európai gázpiacon. 

Annyi biztos: a bírósági határozat tovább késleltetheti a gázszállítás megkezdését a csővezetéken keresztül. 

(EUobserver / Interfax)