Úgy viszik a nyaralókat, mint a cukrot
Soóki-Tóth Gábor, az ingatlanközvetítő hálózat elemzési vezetője szerint várhatóan kitart az idén a nyaralók iránti lelkesedés, a tranzakciószámok akár a tavalyi évet is túlszárnyalhatják, ami az árak emelkedésével jár.
Az elemző hozzátette, a járványhelyzet érezhető változásokat generált az üdülőingatlanok piacán, hiszen a távmunka és a távoktatás bevezetésével komoly igény mutatkozott arra, hogy a családok több időt töltsenek a nyaralójukban.
A balatoni ingatlanok az erős kereslet nyomán nagyot drágultak idén: az áremelkedés mértéke mindenhol meghaladta a tíz százalékot,
de nem ritka a harminc százalékot meghaladó árnövekedés sem; ez különösen azokra a területekre jellemző, amelyek eddig alacsonyabb árfekvésűek voltak.
Ugyanakkor jelezték, hatalmas különbségek alakultak ki a négyzetméterárakban: a főváros és a tótól való távolság függvényében kétszázezertől egymillió forintig váltakozik a négyzetméterár. Példaként említették, hogy a Balatonfüredi és Balatonalmádi járás településeinek átlagos négyzetméterára a legmagasabb, jellemzően meghaladják a hatszázezer forintot, míg idén eddig Balatonmáriafürdő térsége volt a legolcsóbb, ahol még akadtak négyzetméterenként háromszázezer forint alatt értékesített ingatlanok is – írja az MTI.
Ezt az árszintet azonban lehagyta a Balatonfelvidék, amely a tótól távolabb helyezkedik el, de a csendet és a kilátást sokra értékelik a Badacsony-közeli településeken:
Kővágóörs, Balatonederics térségében átlag három-négyszázezer forintos fajlagos áron kötött adásvételek voltak jellemzők az idén.
Nagyot drágult az eddig olcsónak számító Tisza-tó: igaz, a negyvenszázalékos áremelkedés dacára még mindig kedvezőbb árazású a térség, egy négyzetméterre vetítve átlagosan 145 ezer forintért lehetett nyaralót vásárolni, ami a balatoni árak harmada.
(Borítókép: Családi házak a Tihanyi-félszigeten. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI)