Aggasztó adatok a teljes magyar átoltottsági statisztikában

Elhatároztuk, hogy feltérképezzük, hogyan áll Magyarország a koronavírus elleni átoltottságban. A kormányzati Covid-tájékoztató oldalon rengeteg hír sorakozik – a többi között munkahelyteremtésről, vagy hogy mennyien töltötték ki a nemzeti konzultációs íveket –, ám részletes Covid-adatokat hiába keresünk, pedig létfontosságú lenne tájékoztatni a lakosságot a vírushelyzet és az oltottság pontos alakulásáról. Ezért életkorra, nemre, területi megoszlásra lebontott adatsort kértünk a Koronavírus Sajtóközponttól és a Nemzeti Népegészségügyi Központtól.

Csütörtök óta várjuk a választ, de egyelőre semmi hír felőle, így a fenti statisztikai adatok közül egyedül az életkori bontást tudjuk közreadni. Igaz, azt sem a kormányzati tájékoztató oldal segítségével, hanem az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbankjából – amely egyébként a magyar kormány járványügyeseitől kapja az infókat, tehát ezt az adathalmazt ők is kitehetnék.

Az első Covid-oltást 2020. december 26-án Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa adta be, majd idén szeptember 1-ig

A magyarok 2021. január második hetétől kapták a 2. adag Covid-oltóanyagot.

Kilenc korcsoportra, illetve társadalmi csoportra bontva néztük végig a 36 hetes, tavaly decembertől induló adatsort, és táblázatba rendeztük.

9,7 millió magyarból 8 millió 60 ezer 478 a felnőtt, 18 év feletti lakos, és valamivel több mint 590 ezer vannak a 12-18 éves korosztályban, 12 év alattiaknak még nincs oltás. Az európai járványügyi központban külön gyűjtik a egészségügyi dolgozók (ide tartozik mindenki, aki beteggel találkozik az egészségügyben, vagy otthoni ápolást végez) és a hosszú távú ellátást nyújtó intézmények (pl. szociális otthonok) lakóinak adatait, ezért összesítettük mi is külön őket.  

Csoport	Két dózissal oltottak száma [fő]	Lélekszám [fő]	Átoltottság [%]
Mindenki	5 097 259	8 060 478	63,2
12–17	212 264	590 295	36,0
18–24	319 085	741 094	43,1
25–49	1 950 721	3 490 565	55,9
50–59	825 222	1 235 206	66,8
60–69	964 253	1 295 058	74,5
70–79	719 396	859 765	83,7
80 év felettiek	318 588	438 790	72,6
Eg. ügyi dolgozók	202 327	nem ismert
Tartósan gondozásra szorulók	67 876	nem ismert

Átoltottságban sokáig a világ élvonalában voltunk, s ezt a magyar kormány előszeretettel hangsúlyozta. Tegyük hozzá, valóban létfontosságú volt, hogy az európai átlagot nézve gyenge egészségügyi állapotú hazai populáció minél nagyobb része váljon védetté – minél hamarabb.

A 80 felettiek körében Norvégiában, Spanyolországban, Írországban, Izlandon, Máltán, Dániában és Ausztriában már sikerült elérni a teljes, 100 százalékos átoltottságot, Belgium, Ciprus, Finnország, Olaszország és Svédország pedig 90 százalék fölötti szinten áll. A 72,6 százalékos magyar mutatónál a horvát, az észt, a lett, a szlovák is rosszabb. A románok döbbenetesen gyengén, 19,8 százalékon állnak, még a bolgárokat (20,1%) is alulmúlják.

Ahogy a táblázatban látszik, nálunk a 70–79 évesek örvendenek a legmagasabb átoltottságnak (83,7%), ám szeptember elején ebben a mutatóban is csak a 17. helyen állunk az ECDC listáján. Szintén gyenge a mutatónk a 18–24 éves korcsoportban, itt a 19. helyet foglaljuk el. A többi korosztályt nézve a középmezőnyben vagyunk.  

A mintaországok közé sorolható Portugália és Izland (három korosztályban is 100 százalékos az átoltottság), Írország (két 100 százalékos átoltottságú korcsoport), Norvégia, Spanyolország és Málta.

A végén nézzük a legalább egymilliós populációval bíró európai országok teljes átoltottsági indexét:

A táblázatban sötétzöld sávval jelzik a kétdózisos (fully vaccinated) átoltottságot, ebben 63,2 százalékkal jelenleg a 8. helyen állunk, megelőzve Hollandiát. 

(Borítókép: Lehoczky Péter / MTI)