Megjelent az MNB inflációs jelentése
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
A jegybank felfelé módosította a GDP növekedési prognózist és az inflációs előrejelzést is – derült ki a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentéséből. A jelentés összehasonlítja a nemzetközi gazdasági környezettel is a magyar GDP növekedést. Az EU tagállmainak többsége még nem érte el a válság előtti gazdasági teljesítőképességét. Megállapítható, hogy az ebből való kilábalásban azok gazdaságok teljesítettek rosszabbul, ahol a turizmus nagyobb súlyú a nemzeti össztermékben.
A jelentés szerint
- az idén 4,6–4,7 (az őszi hónapokban emelkedik, így az év hátralévő részében 5 százalék felett alakul), jövőre 3,4–3,8, míg 2023-ban 2,8–3,2 százalékos infláció várható,
- míg a gazdaság idei növekedési ütemét 6,5-7 százalék közé várják.
Az előrejelzés szerint az infláció 2022 második negyedévében csökkenhet a jegybanki toleranciasávba.
A negyedik negyedévről a sajtótájékoztatón Balatoni András elmondta, hogy jelentős kockázatokat hordoz, melyek közül a negyedik hullám bizonytalansága a legnagyobb. A termelési láncok szakadozása és költségkörnyezet alakulása miatt az MNB a sávos előrejelzésre tér át.
A második negyedévben 12 százalékkal emelkedett a háztartások fogyasztása, azonban jelentősen megváltozott a fogyasztások szerkezete, 11,6 százalékponttal nőtt a szolgáltatások iránti kereslet. A kiskereskedelem forgalma még mindig nem érte el a koronavírus válság előtti szintet. Lakásépítési lakásfelújítási kedv 20 éves csúcson van, a lakossági beruházási ráta emelkedett, amely élénk hitelezési dinamikával párosul.
Az MNB előrejelzései szerint 28-29 százalék körül várható a teljes makrogazdasági beruházási ráta, amivel Magyarország az Európai Unió élmezőnyébe tartozhat.
Az ipari kereslet viszonylag magas, a hazai és a német ipar egyaránt keresi a magyar termékeket.
Azonban a globális chiphiány negatív hatással van az autó- és járműiparra, illetve a villamosberendezések kereskedelmére.
Ezt a chipek szállítási idejének megnövekedése okozza, ami a korábbi háromról, öt hónapra nőtt. Akkumulátorgyár-fejlesztések miatt az akkumulátorgyártás felfutása tompítja a chiphiány hatásait.
Az inflációs kilátásokat övező kockázatokat összességében továbbra is felfelé mutatóként értékelte a Monetáris Tanács.
A magasabb bérnövekedés, a dinamikus fogyasztásbővülés és a tartósan magas külső inflációs környezet pozitív irányba befolyásolhatja mind a GDP-növekedést, mind az inflációt,
míg a koronavírus járvány lehetséges negyedik hulláma negatív hatásokat gyakorolhat ezekre a folyamatokra.
A következő három év előrejelzéseit Balatoni András összességében pozitívan értékelte, nagyon élénk gazdasági dinamikával számol a jegybank. A közel teljes foglalkoztatással és a költségtényezők áremelkedésével összhangban az infláció is egy magasabb pályát fog befutni az MNB igazgatója szerint.