Orbán Viktor: Nyugat-Európában kitört a pánik

„A rezsi, az rendkívül érzékeny dolog az olyan országok számára, mint Magyarország” – fogalmazott péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban. Szerinte vannak nálunk gazdagabb országok, amelyeknek a rezsi nem olyan fontos kérdés, mint Magyarországon, de

a magyar családokat a rezsiár meg tudja gyötörni.

A kormányfő szerint amikor Magyarországon baloldali kormány van hatalmon, az mindig megadja az engedélyt a nagy nemzetközi szolgáltatóknak, hogy árat emeljenek, „mert ők általában a nemzetközi cégek oldalán állnak, és piaci árat követelnek”. A gáz ára szerinte a kétezres években kétszeresére-háromszorosára drágult, míg az áram ára a duplájára emelkedett.

A kormányfő ezt követően arról beszélt, hogy néhány hete is meg kellett védeni a rezsiárakat a parlamentben, mert a baloldali pártok piaci árakról beszéltek. „Ezt én nem fogadtam el, a kormány ezt elutasította. Megvédtük az alacsony rezsiszintet a parlamentben is.”

Ha elfogadtuk volna, hogy visszatérjünk oda, ahol a Gyurcsány–Bajnai-korszakban voltunk, akkor szerinte több mint 360-370 ezer forinttal kellene többet fizetnie egy átlagos magyar családnak, „havi 32 ezer forinttal több hiányozna a családi kasszából”.

Havi 32 ezer forint sok családot sodorna „reménytelen helyzetbe”

Ezt követően Orbán Viktor arról beszélt, hogy szemben Magyarországgal „számos nyugat-európai országban kitört a pánik” az áremelkedések miatt. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez a jelenség Magyarországot sem hagyja érintetlenül, mert az üzemanyagáraknál – amelyek piaci alapon változnak – lehet látni, mekkorát nőttek a világpiaci árak. „A magyarok is látják ezt, amikor tankolnak.”

Szerinte nem lenne helyes, ha a háztartások energiaellátását világpiaci áron oldanánk meg, mert az „nagyon sok családot sodorna reménytelen helyzetbe”, ezért nem engednek ebből.

Hogy jön ide Brüsszel?

– tette fel a kérdést saját magának a miniszterelnök. „Ezek a derék bürokraták kitalálták azt, hogy a klíma ellen úgy kell harcolni, hogy folyamatosan emelik az energia árát” – jelentette ki azután, hogy néhány perccel korábban még világpiaci jelenségnek tulajdonította az üzemanyagárak emelkedését.

„A gáz ára most a világpiacon felment, bekövetkezett egy magas áremelkedés. Ők szándékosan emelik az árakat, ők pont az ellenkezőjét gondolják, mint mi, magyarok. Mi azt mondjuk, hogy a rezsit csökkenteni kell, meg kell védeni a családok szociális helyzetét, ők pedig azt gondolják, hogy akkor lehet rákényszeríteni a gazdaságokat arra, hogy átálljanak egy kevésbé szennyező energiarendszerre, ha jól fölemeljük az árat. Mert ha magas lesz a gázból származó áramnak az ára, akkor valami mást fognak venni az emberek. Ha van – mondom én, de ha nincs, akkor nem tudnak mást venni szegények” – fogalmazott a miniszterelnök. A gondolatmenetet folytatva

például csak Spanyolországban négyszáz százalékkal nőttek az árak. Hozzátette, hogy Frans Timmermans biztos – aki egyébként az Európai Bizottság európai zöldmegállapodásért felelős ügyvezető alelnöke is – „fenyeget bennünket leginkább”, ő fenyegeti az európaiakat a magas energiaárakkal. A miniszterelnök beszélt egy 2050-ig szóló kalkulációról is, amely szerint most vannak olyan árak, mint amilyennek 2035-ben kellene lenniük.

Javaslatok egy problémára

A miniszterelnök nem csupán ostorozta Brüsszelt, de javaslatokat is megfogalmazott – igaz, ezeket nem igazán fejtette ki. Arra a kérdésre, hogy milyen javaslatokkal álltak eddig elő a V4-ek, Orbán Viktor elmondta, hogy

• bizonyos szabályokat meg kell változtatni,
• bizonyos rendeleteket vissza kell vonni,
• valamint azon pénzügyi alapokat be kell vetni, amelyeket az EU válságok idején szokott alkalmazni.

„Mi nem csak vétózni akarunk, hanem mi javaslatokat is tettünk arra nézvést, hogy hogyan kellene ezt a helyzetet kezelni” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a legutóbbi uniós csúcson „nagy csata volt”, „óriási volt a felháborodás”, és olyan hangulat volt, amelyet ritkán tapasztal. Akkor abban maradtak, hogy a két hét múlva esedékes újabb uniós miniszterelnöki csúcsértekezleten napirendre kerül a „rezsikérdés”.

Szakértők szerint további áremelkedések jöhetnek

Orbán Viktor reggeli kijelentései után megkérdeztünk két szakértőt, hogyan látják: valóban az EU emeli az árakat az energiapiacon? Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint valóban van egy balos fordulat az unióban, és erőteljes nyomás érződik az energiarendszerek fenntarthatóbbá, klímabarátabbá alakításának felgyorsítására. Az Indexnek elmondta, hogy ez azonban technológiailag is nehéz – részben mert vannak problémák, amelyekre még nincs, másokra pedig csak drága technológiai megoldások vannak –, másrészt lassú és drága folyamat. Részben azért, mert a megújuló energiákra való áttérés kiegyenlítő gáztüzelésű erőművi kapacitások nélkül egyelőre nem megoldható a kívánt ellátásbiztonság fenntartása mellett.

Az elemző szerint az valószínűsíthető, hogy

de szükségesnek tartaná azt is, hogy racionálisabb és a fizikai realitásokat jobban tekintetbe vevő legyen az uniós energiapolitika is. A mostani energiaár-robbanásban azonban nagyobb szerepe van annak, hogy az elmúlt években az ESG-szempontoknak (Environmental, Social and Governance, azaz a társadalmi és környezettudatos befektetések) való megfelelés igen fontossá vált a befektetők szemében is, ezért az azokat nem teljesítő energiacégeket, illetve a fosszilis energiahordozók kitermelésébe való beruházásokat kevésbé finanszírozták, ami megágyazott a mostani kapacitáshiányoknak is. Másrészt még a megújuló energiahasználatot anyagi áldozatokkal is jelentősen támogató és egyébként racionális megfontolások alapján döntő német adófizetők is képesek keresztbefeküdni a fejlesztéseknek, elég csak arra gondolni, hogy az északi-tengeri szélerőművekkel megtermelt áramot a déli iparterületekre vezető nagyfeszültségű vezetékhálózatot tizenöt éve képtelenek kiépíteni a lakossági ellenállás miatt.

Komoly feszültségeket kelt a magyar energiapiacokon az, ami zajlik a világban

– mondta az Indexnek Deák András György energiapiaci szakértő. Szerinte a gáz- és az áramárak a következő hónapokban fognak begyűrűzni az ipari fogyasztók áremelkedése révén az árszínvonalba, de már most is nagyon komoly mínuszokat okoznak az MVM számára. Ha ez a helyzet így marad, akkor a mostani árszintek – az ipari fogyasztók vagy akár a háztartások szintjén – nagyon nehezen lesznek tarthatók.

„Választási kampány kellős közepén vagyunk, nyilvánvalóan a háztartási árak szintjét nem lehet megemelni, a többi emelkedni fog magától, kell találni egy bűnöst” – fogalmazott Deák András György, aki szerint az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) részben bűnössé tehető az olyan árucikkek esetében, mint például a villanyáram – de még ott sem minden ebből csapódik le. A villanyáram ára az európai tőzsdéken négyszeresére növekedett egy év alatt, miközben az emisszió csak a duplájára – utóbbi ára nem is volt annyira meghatározó. A földgázáraknál pedig ötszörös áremelkedésről beszélhetünk, ahogy a globális szénárak is többszörösükre emelkedtek – ez pedig eleve nem európai termék. „Tehát ez globális jelenség, a különböző piacokon különböző okok miatt emelkednek az árak” – hangsúlyozta az energiapiaci szakértő.

Ami a statisztikákat illeti: 2020 első nyolc hónapjában nem fogyasztottunk több földgázt, mint 2019-ben – akkor nagyságrendileg 250 dollár körüli árak voltak, ma viszont már ennek a többszöröséről beszélhetünk. Tehát nem lehet azt mondani, hogy az európai emissziókereskedelem vagy az európai klímapolitika bármit változtatott volna, hiszen ugyanannyit fogyasztunk, kínálati oldalon vannak bizonyos szűkületek, ami miatt ez kialakult – tette hozzá. Összességében

Holott a szakértő szerint eddig épp az ellenkezője volt, azaz hogy érdekes módon csökkentette az árakat, mert egy sor olyan szubvenciót beengedett a megújulók területére, ami miatt az áram ára rendkívül, indokolatlanul alacsony volt az elmúlt tíz évben. Akár még azt is mondhatnánk, hogy „normalizáció megy épp végbe”. Az európai klímapolitika hosszabb távon növelni fogja az árakat, de a legtöbb piacon mégsem az európai politikáról szól ez, hanem inkább a kínai klímapolitikáról, ahol azért, hogy a szénkibocsátást csökkentsék, átálltak a gázra, ettől pedig megőrültek a cseppfolyósítottgáz-piacok (LNG), és például Európába a legutóbbi időkig nem is jött cseppfolyósított gáz. „De ez nem az európai döntéshozók felelőssége, ez a klímapolitikai realitás, illetve egy pekingi döntés eredménye” – tette hozzá.

Hacsak valamiféle nagy GDP-visszaesés nem történik, akkor vége az olcsó energia korának

– jelentette ki Deák András György.

(Borítókép: Orbán Viktor 2021. október 8-án. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)