Előjött az IMF egy olyan számmal, hogy Varga Mihályék álla le fog esni
További Gazdaság cikkek
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
- Kétéves mélyponton a magyar deviza
- A túlélésért küzdenek a cégek, leépítésre kényszerülnek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
Az IMF szerdán publikált európai regionális növekedési prognózisában megerősítette, hogy Magyarország hazai összterméke (GDP)
7,6 százalékkal nő a tavalyi ötszázalékos csökkenés után.
Az adat megegyezik az IMF október 12-én publikált világgazdasági kilátásaiban szereplő becsléssel, amikor 3,3 százalékponttal javította az idei magyar GDP-növekedési előrejelzést áprilisi várakozásához viszonyítva.
Az IMF adatai alapján Magyarországot idén csak Írország (+13 százalék) és Észtország (+8,5 százalék) előzheti meg.
Az IMF szerint a magyar gazdaság növekedése jövőre 5,1 százalékra lassul. Ez szintén megegyezik a korábbi, októberi előrejelzéssel, amely 0,8 százalékponttal gyengébb adat a tavaszi becslésnél. Az IMF honlapján megjelent előrejelzés szerint 2023-ban 3,8 százalékkal nő a magyar gazdaság, az áprilisi várakozáshoz hasonló mértékben.
A járvány eszén túljártunk, marad a hét százalék
A járvány negyedik hulláma a magas átoltottság miatt a kormány várakozásai szerint gyengébb lesz, így idén változatlanul hét százalék körüli gazdasági növekedésre és 7,5 százalék körüli hiányra lehet számítani – erről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt tegnap a Portfolio Budapest Economic Forum című konferenciáján Budapesten.
Emlékezetes, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter júniusban 5,9 százalékos GDP-bővüléssel kalkulált ez évre. Szeptemberben már azt mondta: jó esély nyílik, hogy a gazdaság növekedése meghaladja az 5,5 százalékos mértéket 2021-ben.
Kiemelte: a kormány szándéka, hogy a deficit visszatérjen a korábbi, három százalék alatti tartományba. A fokozatosság ugyanakkor nagyon fontos, hogy „ne indítsunk el újabb recessziós hullámot” – húzta alá.
A monetáris politika lépései „megalapozottak és időszerűek” voltak, a magyar gazdaságban az inflációs környezet 2020 előtt sem volt kifejezetten alacsony, és erre a járvány még „rátett egy lapáttal” – jegyezte meg a pénzügyminiszter. Az inflációt az újranyitással együtt járó keresleti elindulás, az energiaárak világpiaci emelkedése és a konténerhiány fűti – tette hozzá.
Az inflációs előrejelzést is megerősítették
Az IMF szerdán közben megerősítette Magyarországra vonatkozó inflációs előrejelzését is. Az éves átlagos infláció e szerint a tavalyi 3,3 százalék után idén 4,5 százalék, jövőre pedig 3,6 százalék lehet. Áprilisban az idei évre 3,6 százalékos, jövőre 3,5 százalékos inflációt jósolt. Az IMF 2023-ra a tavalyival megegyező, 3,3 százalékos inflációval számol Magyarországon.