Ennyibe kerül egy átlagos temetés ma Magyarországon
További Gazdaság cikkek
- Letaglózó számok: itt az új benzinár, ami mindenkit érint
- Olyan borzalmas pofont kapott Európa, hogy veszélyben lehet Orbán Viktor fantasztikus éve
- A kormány előre szólt: ez történik majd a magyarok fizetésével
- Új szolgáltatásokkal érkezi jövőre a Revolut
- Németország gyengélkedik, Európa köhög, a forint lázas
A fogyasztói árakról készített KSH-statisztikák alapján a temetési alapszolgáltatások 12 százalékkal nőttek az előző évhez képest. 2020 szeptemberében átlagosan 189 ezer forintot kellett fizetni azokért az elengedhetetlen tételekért, amelyek 2021-ben már 212 ezer forintba kerültek. Ebben az időszakban az átlagos fogyasztóiár-növekedés 5,5 százalékos volt, így a temetés költségei több mint kétszeres ütemben nőttek.
Az árnövekedés okairól az Index a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületét (MATESZSZ) kérdezte. A szervezet elnöke, Palkovics Katalin elmondta, hogy a jelenség hátterében a faipari termékek világpiaci árának és az elmúlt hónapok üzemanyagköltségeinek növekedése állhat. Hozzátette, hogy
nehéz meghatározni a temetkezési alapszolgáltatások árát, mert minden vállalkozás számos alvállalkozóval és más szervezetekkel, kórházakkal, önkormányzatokkal és az egyházakkal dolgozik együtt, így nem határozható meg egy egységes „alapcsomag”, ami valódi összehasonlítási alapként szolgálhatna.
A koronavírus-járvány szintén nehezítette a költségek alacsonyabban tartását, mert a fertőzött és a fertőzésgyanús elhunytak esetében további egészségügyi előírásoknak kellett megfelelniük, a védő- és fertőtlenítőszerek folyamatos használata és cseréje vált szükségessé.
Általános tendencia a temetések árszabásánál, hogy a fővárosban a hamvasztásos, vidéken a hagyományos, koporsós búcsúztatás az olcsóbb. Ennek oka az, hogy Budapesten több krematórium található, így a halottszállítási és -kezelési, illetve a hamvasztási díjak is alacsonyabbak.
Vidéken a sírhelyek fővárosihoz viszonyított kedvezőbb ára és jobb elérhetősége eredményezi az árkülönbséget a végösszegből.
A sírhelyek közötti árkülönbség egyébként a legjelentősebb: egyes vidéki településeken ötezer forintért is váltható 25 évre, míg a fővárosban ugyanez akár a százezer forintot is meghaladhatja.
A temetési költségek számítását az nehezíti meg, hogy rengeteg tételből tevődik össze a kórházból való elszállítástól a sírhely betemetéséig. Egy egyszerű hamvasztás esetében például hamvasztási díjból, hamvasztókoporsóból, az elhunyt szállításából, egészségügyi egységcsomagból, hamvakat tartalmazó urnabetétből, hamvak temetkezési irodába szállításából, urnakiadási adminisztrációs díjból és ügyintézési díjból áll össze. Átlagosan a fővárosban 60-70 ezer, vidéken 100 ezer forintos vagy magasabb a hamvasztási díj.
A hamvak elhelyezése további jelentős anyagi terheket jelent. A földi maradványok elszórására egy budapesti kápolnában 30 ezer forinttól, az Új köztemetőben és az Óbudai temetőben 90 ezer forinttól, a Fiumei úton 220 ezer forinttól van lehetőség, de ha valaki a Dunát választotta végső nyughelyéül, 150 ezer forinttól hajós temetés szintén elérhető több temetkezési vállalatnál.
A koporsós temetések költségei akár a 750 ezer forintot is meghaladhatják Budapesten, de határ a csillagos ég.
Ebben az esetben a temetőbe szállítás, a sírmegváltás és egyéb temetői díjak, a búcsúbeszéd, a koporsó és a fejfa költségei elkerülhetetlenek. A koporsós temetés mint szolgáltatás költsége a koporsó nélkül 100 ezer forint körül mozog, míg maga a koporsó a minőségétől függően 50 ezer és 300 ezer forint közé tehető. A temetői díjak, mint a ravatalozás, sírhely előkészítése, temetőn belüli szállítás és a búcsúszertartás további költségeket jelentenek.
A legtöbb szolgáltató az elhunyt halálával kapcsolatos ügyintézést – halottvizsgálati bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat és a nyugdíjfolyósító intézet értesítése – elvégzi, ha a hozzátartozók így döntenek. Ennek költségei 20 ezer forint körül alakulnak.
Mit tegyenek azok, akik nem tudják fedezni a temetés költségeit?
Abban az esetben, ha valakinek nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésére köteles személy, vagy az nem gondoskodik az elhunyt végső nyugalomra helyezéséről, a haláleset helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármestere a közköltségen való eltemetésről a szociális igazgatásról és a szociális szolgáltatásról szóló törvény szerint gondoskodik.
A köztemetésen kívül azonban másfajta segítség is igénybe vehető. Számos önkormányzat nyújt hozzájárulást az arra rászorulóknak. Erről helyi szinten rendelkeznek, ezért a szabályok településenként eltérnek.
2013-ban született jogszabály a szociális temetés lehetőségéről, a kormány ezzel a javaslattal kívánta enyhíteni a hozzátartozók terheit. Ennek a hatályba léptetését évek óta halasztja az Országgyűlés, utoljára a 2022-es költségvetési törvényben szerepelt egy módosító paragrafus, amely 2024-re tolta el ennek a bevezetését – számolt be erről korábban az mfor.hu.
Első bejelentésekor nagy port kavart a jogintézmény bevezetésének lehetősége, a közvélemény szenvtelennek találta a végtisztesség ilyen formájú megadását. A szociális temetésnél a temetési előkészületek elvégzését, mint az elhunyt mosdatása, felöltöztetése, a sír kiásása, az urna vagy koporsó temetőn belüli szállítása, majd magának az eltemetésnek az elvégzését is a hozzátartozók vállalhatnák. Az elhunyt hűtéséről, szállításáról, esetleges hamvasztásáról pedig ebben az esetben az állam gondoskodna.
A MATESZSZ elnöke a leghátrányosabb helyzetűek temetési költségeinek fedezésére külföldi példákat említett.
Nemcsak a nyugati uniós tagállamokban – ahol fejlettebb a szociális rendszer – találunk jó példákat a temetés anyagi terheinek csökkentésére, de Kelet-Európában is. Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Lengyelországban alanyi jogon jár valamilyen fajta állami temetési hozzájárulás
– hangsúlyozta Palkovics Katalin. Hozzátette, azt tapasztalja, hogy Nyugat-Európában tudatosabban gondolkodnak erről az emberek, más a biztosítási kultúra. Sokkal jellemzőbb, hogy temetési vagy életbiztosítási összegekből fedezik a váratlan kiadást.
Nem öngondoskodunk, hanem a mának élünk. Azzal gazdálkodunk, amink van. Régen jellemzőbb volt az erről való gondoskodás és az előregondolkodás. Főként az idősebbek azok, akik úgy érkeznek a temetkezési vállalkozóhoz, hogy már félretették hozzátartozóiknak az erre szánt összeget akár 20-30 éve. Az életnek két végpontja van, születünk és meghalunk. Ma már szeretjük tabuként kezelni a halált...
– jellemezte az általános hazai hozzáállást a szakegyesület elnöke.
A temetés költségeit a különböző biztosításokon kívül bankszámlán vagy készpénzben, „párnahuzatban” teszik félre az erről gondoskodni akarók. Ez később megnehezítheti az örökösök dolgát, hiszen a hagyatéki eljárás során ezeket örökösödési illeték terheli, ha a hagyaték részei.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen módon tesznek félre Magyarországon a temetés költségeinek fedezésére, nem készült még átfogó statisztika. Arról, hogy milyen arányban választanak a magyarok valamilyen biztosítást, megtakarítást vagy más betétet erre a célra, sem a MATESZSZ, sem a KSH nem rendelkezik információval. Az Index megkereste a kérdéssel a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát is, ami az öröklés sokféle jogi vonatkozásával foglalkozik, de az örökhagyók ilyen jellegű rendelkezéseiről nem készítettek felmérést.
(Borítókép: Sírok a pécsi köztemetőben a közelgő mindenszentek ünnepe és halottak napja előtt, 2020. október 31-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)