Szijjártó Péter: Brüsszel hibát hibára halmozott
További Gazdaság cikkek
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
- Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat
- Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
- Távozik a Magyar Posta vezére, Nagy Márton megköszönte a munkáját
A miniszter kirgiz kollégájával, Ruszlan Kazakbajevvel tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy "talán soha ennyi európai figyelem nem irányult még Közép-Ázsiára, mint most". Szerinte ennek egyik oka, hogy a világgazdasági változások növelik a keleti térségek szerepét, míg a másik a nemzetközi beavatkozás afganisztáni kudarca.
Hangsúlyozta: utóbbi ügyben "Brüsszel hibát hibára kezdett halmozni", s a 2015-ös helyzetben is tapasztalható, felelőtlen nyilatkozatok látnak napvilágot, amelyek növelik egy "új, minden eddiginél súlyosabb migrációs hullám kialakulásának veszélyét". Ez a koronavírus-járvány idején pedig nem pusztán biztonsági és civilizációs, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is hordozna magában - tette hozzá.
Szijjártó Péter hibának nevezte azt is, hogy Brüsszel nem kérte ki a közép-ázsiai országok véleményét, amikor nagy számú afgán bevándorló befogadására buzdította őket.
Kijelentette, hogy a magyar kormány egyetért a térségbeli államok álláspontjával, miszerint az Afganisztánban kialakult válságot Afganisztánban kell megoldani.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a migránsok befogadása helyett inkább az Európai Uniónak is a határvédelmet kellene támogatnia jelentősebb forrásokkal.
Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság és annak elnöke a mai napig nem érti a határvédelem jelentőségét, ezért lehet, hogy helyes lenne, ha továbbképzésre eljönnének Közép-Ázsiába, és megnéznék, hogy miről is szól a való világ, és mi lenne, ha Európára több százezer vagy akár millió migráns rátörne Afganisztánból
- fogalmazott.
A miniszter emellett arról is beszélt, hogy a jó kétoldalú politikai együttműködés már kézzelfogható gazdasági hasznokat hoz Magyarország számára. A kirgiz-magyar kereskedelmi forgalom idén eddig 56 százalékkal nőtt, és a végső előkészítés fázisába értek ahhoz, hogy
jövő tavasztól a WizzAir közvetlen légi járatot indítson Budapest és Biskek között.
Hozzátette, megállapodás született az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről is. Továbbá fontosnak nevezte az oktatási kapcsolatokat, és közölte, hogy a 150 magyarországi ösztöndíjas helyre idén 483 kirgiz hallgató jelentkezett. Kitért arra is, hogy október elejétől megindult a magyar nyelv oktatása Kirgizisztán egyik legnagyobb állami egyetemén.
Végezetül leszögezte: Magyarország nagyrabecsüli Kirgizisztán lépéseit saját maga megvédése, a térség stabilitásának fenntartása, és ezáltal Európa biztonságának megőrzése érdekében, ezért támogatja tagsági pályázatát az ENSZ Biztonsági Tanácsában.