Kvótákkal szabályoznák a német és az osztrák női vezetők számát

Fontos európai üggyé kell válnia a nők foglalkoztatásának, mert még mindig nem éri el a várakozásokat a női vezetők száma – állítja Martha Schultz, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara alelnöke. Schultz szerint

ezért nemzetközi szinten szorosabb együttműködésre törekszik a női ügyekért felelős kollégáival.

Monika Schulz-Strelow a németországi „Nők a felügyelőbizottságban” (FidAR) alapító tagjával és egyben elnökével nemrégiben Berlinben újra asztalhoz ült, hogy megoldásokat találjanak az üvegplafon-problémára, amely a két államban még mindig látványosan jelentős mértékű.

A Statistik Austria legfrissebb adatai szerint az év elején a 200 legnagyobb osztrák vállalat ügyvezetőinek például 9 százalékát tették ki nők, míg a vezető testületekben betöltött pozícióknak is kevesebb mint 24 százalékát töltötték be.

Az adatok annak ellenére is nagyon gyengék, hogy Ausztria még 2011-ben vállalta, hogy 2018-ra a felügyelőbizottságokban dolgozó nők arányát 35 százalékra tornázza fel – írja a Der Standard.

Martha Schultz ennek ellenére optimista: hiszen az osztrák vállalatok 35 százalékát nők vezetik, ami a véleménye szerint „egy jó kiindulópont”. A WKO alelnöke mindazonáltal 30 százalékos kötelező kvótát irányoz elő ezekben a pozíciókban, hogy elérjék az Európai Bizottság „nők chartájának” nevezett előterjesztése célkitűzéseit. Abban ugyanis határozottan érvényesíteni akarják a nemek közötti egyenlőséget.

A nőknek azonban Németországban sokkal nehezebb dolguk van – vallja Schulz-Strelow. A nemek közötti egyenlőségre irányuló törvényi előírások ugyanis túl kevés vállalatot érintenek, és a társadalom még mindig nem áll készen a változásra, a helyzeten ráadásul a világjárvány okozta globális munkaerőhiány sem segített – írja a német üzleti lap.

Angela Merkel leköszönő német kancellár is arra bátorítja őket, hogy vegyenek részt a politikában. A Süddeutsche Zeitung hétvégi számában úgy fogalmazott: „dolgoznunk kell azon, hogy a nőknek több önbizalmuk legyen, mert ha jelen vannak, akkor sem vesznek részt a pártvezetői posztokért folytatott csatározásokban.”

A KPMG még nőnap alkalmából közzétett kutatásában felmérte a fizetésekkel, megbecsüléssel és karrierkilátásokkal kapcsolatos nézeteket. A több száz női vezetőt érintő felmérés szerint a válaszadók kevesebb mint fele nem gondolja, hogy a világjárvány lelassította volna az esélyegyenlőség érdekében indított intézkedéseket, 92 százalékuk azonban egyetért abban, hogy hosszú az út a nemek közti kiegyenlített menedzsment megvalósulásáig. Az is kiderült például, hogy

Míg 2020-ban az Európai Unióban átlagosan 11,3 százalékos foglalkoztatottsági szakadék volt a férfiak és a nők között (a 2014-es adatokhoz képest ez csupán 0,3 százalékpontos javulás), addig Magyarországon augusztusban ez 10 százalék körül mozgott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai is azt mutatják, hogy egyre több nő áll munkába, az utolsó nyári hónapban már 2 millió 135 ezer főre emelkedett a számuk.

(Borítókép: Annette Riedl / picture alliance / Getty Images)