Megtette a koronavírus a hatását a magyar utakon

További Gazdaság cikkek

A koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási tilalmak és korlátozások az elmúlt egy és háromnegyed évben jelentősen csökkentették a közúti balesetek, köztük a halálos kimenetelűek számát. Tavaly a biztosítók kárráfordításán viszont ez viszonylag kevéssé látszik: a járványos évben is majdnem ugyanannyit kellett kifizetniük, mint egy esztendővel korábban.

A kormány 2020. március 28-tól vezetett be először kijárási korlátozásokat Magyarország egész területére. Az emberek a lakóhelyüket két héten keresztül csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából hagyhatták el. Bár ez elég plasztikusan volt megfogalmazva, valamint a parkolás is ingyenes lett, az már az akkori forgalmi statisztikákon is látszott, hogy a legtöbben nem ültek autóba, hanem otthon maradtak az első hullám alatt.

Szigorúbbak voltak viszont a második-harmadik hullámra bevezetett karanténintézkedések: 2020. november 11-től már este 8 óra és reggel 5 óra között valódi kijárási tilalom lépett életbe, mindenkinek haza kellett érnie este 8 óráig, a boltok pedig – egy-két kivételtől eltekintve – kötelesek voltak bezárni már 7 órakor. A korlátozások érezhető hatása volt, hogy reggel és délután nagyobb volt a forgalom az utcákon, de még mindig sokan maradtak otthon.

A baleseti statisztikákon ez meg is látszik:

több mint 17 százalékkal kevesebb incidens történt országosan tavaly, mint 2019-ben.

Az idei adatokból pedig az látszik, hogy az év első kilenc hónapjában 14,1 százalékkal kevesebb baleset volt az utakon, mint 2019-ben, ami alig valamivel rosszabb arány, mint 2020 első kilenc hónapjában (akkor 14,9 százalékos volt a csökkenés).

Közúti balesetek száma (január–szeptember)
Régió	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021
Nyugat-Dunántúl	1380	1415	1439	1295	1282	1322	1342	1293	1288	1301	1087	1093
Közép-Dunántúl	1437	1376	1342	1287	1339	1358	1340	1303	1445	1383	1165	1209
Dél-Dunántúl	1051	1056	987	1026	997	999	1034	1058	1047	1043	938	971
Közép-Magyarország	3735	3665	3590	3625	3719	3966	4192	4140	4155	4147	3392	3409
Dél-Alföld	1619	1551	1309	1586	1606	1644	1508	1493	1545	1483	1220	1302
Észak-Alföld	1868	1752	1705	1708	1814	1767	1871	1728	1902	1698	1513	1495
Észak-Magyarország	1142	1038	1014	1032	1024	1158	1155	1163	1233	1249	1160	1091
Összesen	12232	11853	11586	11559	11781	12214	12442	12178	12615	12304	10475	10570

A halálos kimenetelű karamboloknál még nagyobb volt a visszaesés: 2020-ban 21,2 százalékos volt a csökkenés az előző évhez képest, idén szeptemberig pedig 9,8 százalékos volt a visszaesés a járvány előtti utolsó időszakkal összehasonlítva.

Halálos közúti balesetek száma (január-szeptember)
Régió	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021
Nyugat-Dunántúl	43	47	60	52	48	64	50	49	52	51	39	32
Közép-Dunántúl	70	52	62	61	41	56	50	40	71	58	50	47
Dél-Dunántúl	57	39	47	44	35	41	43	43	36	32	30	37
Közép-Magyarország	101	67	70	70	95	83	98	93	98	92	66	68
Dél-Alföld	72	68	55	69	69	74	63	74	58	46	39	51
Észak-Alföld	72	64	60	65	52	63	55	65	60	52	41	59
Észak-Magyarország	57	49	39	31	47	38	34	37	41	38	29	39
Összesen	482	386	393	392	387	419	393	401	416	369	294	333

Ugyanezt viszont nem érezték meg a biztosítók: a Magyar Nemzeti Bank által vezetett statisztikák alapján a bruttó kárráfordításuk a kgfb-knél és cascóknál 2019-ben 165,485 milliárd forint volt az összes esetre, amitől csak alig maradt el a tavalyi 163,392 milliárd forintos tétel. Alacsonyabb volt a kárgyakoriság is a személygépjárműveknél: az összes baleset 2,97 százaléka érintette ezt a díjosztályt tavalyelőtt, 2020-re ez 2,17 százalékra csökkent. Így látszik, hogy egy-egy balesetre fizettek többet a biztosítók, mert míg két éve az egy kárra jutó átlagos kárfelhasználás 575 993 forint volt, addig tavaly már 682 672 forint.

Pontos válasz nincs, hogy miért kellett ennyivel többet fizetniük káresetenként a személygépkocsiknál, de vélhetően komoly szerepe van ebben annak, hogy a márka- és szakszervizek a biztosításból fedezett javításoknál eredeti alkatrészeket rendelnek, amiket külföldről kell vásárolni, ezek árát pedig euróban határozzák meg, és tavaly a forint jelentősen gyengült.

A 2021-es évre vonatkozóan még csak becslések állnak rendelkezésre, de az látszik, hogy az év eleji karanténintézkedések hatása elmaradt a tavalyiakétól. Az MNB összesítése alapján már az első félévben gyakrabban törtek az autók, mint tavaly. A kgfb-nél 16,6 százalékkal nőtt a bruttó kárráfordítás, az egyéb járműbiztosításoknál (praktikusan a cascónál) 11 százalékos volt a növekedés. Mindkét adat jócskán meghaladja a díjbevételek emelkedését: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál mindössze 3,5 százalékos volt az emelkedés, a cascónál pedig 7,6 százalékkal több folyt be, mint tavaly.

Ez annak fényében is érdekes, hogy a hazai autóállomány a KSH adatai szerint nőtt 2020-ban: az előző év 3 812 013 darabja helyett év végén már 3 920 799 személygépjármű közlekedett. Idén szeptemberig 94 451 darab autót helyeztek forgalomba a DataHouse szerint, viszont arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy mennyi régi kocsit vontak ki.

(Borítókép: Gyér forgalom a Határ úti felüljárónál 2020. március 25-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.