Matolcsy György: Budapest elérte a határait, nem lehet a gazdaság motorja

A jegybank elnöke hétfői cikkében azt írta: változtatni kell a magyar felzárkózás térszerkezeti felfogásán, mert Budapest „a világnak kicsi, nekünk pedig túl nagy”.

Matolcsy György azt írta: az elmúlt százötven év döntően Budapest-központú politikájával már nem lehetséges Magyarország gazdasági felzárkózása Nyugat-Európához vagy a sikeres kelet-ázsiai és közel-keleti országokhoz. Sőt térbeli irányváltás nélkül a térség gazdasági fejlődésével sem tarthat lépést az ország, főként azért, mert Budapest belső, nem átléphető korlátai és az évtized megatrendjei miatt a magyar főváros globálisan összeszűkült, miközben lokálisan túl nagy maradt – vélte Matolcsy György. A jegybank elnöke szerint emiatt egy másfajta térszerkezetben kell megvalósítani a gazdasági fejlesztést.

A térszerkezeti irányváltás középpontjába az 1920 után megerősödött határ menti nagyvárosok fejlesztését, az egységes Kárpát-medencei Gazdasági Tér megépítését, a hazai középvárosok felgyorsított fejlődését, a Budapestet körülvevő városok megerősítését és összekötését, valamint a körkörös közlekedési infrastruktúra megépítését lenne érdemes állítani

– vélte Matolcsy György.

A jegybank elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már a dinamikus, exportáló középvállalatok és kisvállalatok zömében szintén a fővároson kívüli térben fejlődnek. A második központi város, Debrecen felemelkedése, illetve a dinamikus középvárosok – Győr, Kecskemét, Gödöllő, Veszprém, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Zalaegerszeg – kiemelkedése már jelzi, hogy a decentralizált városhálók vezetnek a siker felé – hangsúlyozta Matolcsy György, majd hozzátette:

A főváros nem volt képes egy innovatív, vonzó startup-ökoszisztémát kialakítani, nem hajtott végre fordulatot a minőségi turizmus irányába, nem lett európai egészségváros, néhány fővárosi egyetem kivételével (Semmelweis, ELTE, Műegyetem) nem lett európai tudásközpont, nem épített okosvárost és nem volt képes ingatlanállományának európai fővároshoz méltó megújítására sem – írta a jegybankelnök.

Mindemellett a főváros vonzó kulturális központ, érdemes ezért mindent, ami kultúra, fejleszteni. Turisztikai vonzereje erős, ezért a minőségi turizmust is érdemes fejleszteni.

Felsőoktatási és középiskolai központ, ezért egyetemeinek és középiskoláinak megerősítése a felzárkózás kitörési pontja lehet. Lehet még részben európai, regionális egészségközpont és építhet még okosvárost is

– fogalmazott cikkében Matolcsy György.

Azt már csak mi tesszük hozzá zárójelben, hogy Matolcsy korábban még a főváros fejlesztésében látta a gazdasági növekedés kulcsát. 2013-ban, még nemzetgazdasági miniszterként azt írta: Budapest globális központ lehetne, és a budapesti 2,5 milliós gazdasági övezet fejlődése húzhatja magával az egész nagytérség fejlődését.

(via MTI, Magyar Nemzet)