Varga Mihály a külgazdasági folyamatokra fogja, hogy romlanak Magyarországon a gazdasági mutatók

DMOHA20211123008
2021.11.23. 19:01 Módosítva: 2021.11.23. 19:53

Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők – mint az energia-, nyersanyag- és szállítmányozási árak emelkedése, alkatrészellátási problémák, a járvány miatt visszaeső nemzetközi turizmus – hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre

– jelentette ki a Világgazdaságba írt cikkében Varga Mihály pénzügyminiszter, arra utalva, hogy a kormány döntései minimálisan hatnak a „kellemetlenül magas ütemű pénzromlásra”.

Pedig a legfrissebb, októberi 6,5 százalékos inflációs adathoz hasonló magas értéket legutoljára 2012 szeptemberében mértek.

(…) megjelentek olyan vélekedések is, amelyek a növekedést támogató költségvetési politikát szintén az infláció fő okozójaként láttatják

– írja Varga Mihály, ami újabb üzenet lehet Matolcsy György jegybankelnöknek, aki a Magyar Nemzetben kicsit másképp vélekedett. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetője úgy látta, hogy a költségvetési hiány a GDP nyolc százaléka körül, az államadóssági arány pedig a GDP nyolcvan százaléka körül alakulhat, a külfölddel lebonyolított gazdasági ügyletek helyzete is megfordul, ergo Magyarország többet fog vásárolni, mint eladni. 

Matolcsy arra is kitért, hogy mindezt tetézi a magasabb infláció, amelynek emelkedése mögött döntően világgazdasági folyamatok állnak,

de kétségtelenül hat rá az itthoni magas költségvetési hiány, továbbá a termelékenységi és a versenyképességi javulásnál nagyobb jövedelemkiáramlás. Az életszínvonal-javító lépések egy részét meg lehet tartani, de el kéne búcsúzni a versenyképességet nem erősítő beruházások egy részétől. 

Magyarország újból beleesik az ikerdeficit, azaz a folyó fizetési mérleg hiányának és az államháztartás hiányának egyidejű fellépésének csapdájába, amelyből a 2010 utáni sikeres költségvetési fordulattal tudott kitörni – jósolta Matolcsy György, utalva arra az időszakra, amikor gazdaságpolitikáját az akkor nemzetgazdasági miniszterként tündérmesének minősítette a CNN-en. „The hungarian fairytale” – mondta az ominózus interjúban. 

Ezzel szemben Varga Mihály úgy látja, hogy a költségvetés hiánya valóban magas, de ezt a koronavírus-járvány miatti válságkezelés okozta, és hamarosan rendeződni fog. Az áremelkedés szerinte elsősorban az importárak emelkedésére vezethető vissza.

Varga Mihály írásában hangsúlyozta: a kormány eltökélt az elmúlt években kialakult fenntartható növekedési pálya megtartásában, a belső és külső pénzügyi egyensúly megőrzésében. Mindehhez a következő lépések látszanak szükségeseknek:

  • a költségvetési hiány csökkentése,
  • energiafüggőségünk csökkentése,
  • az ország vonzerejének erősítése a külföldi turisták körében,
  • a gazdaság diverzifikációja az autóiparhoz kevésbé kötődő ágazatok erősítésével.

Matolcsy György és Varga Mihály egyébként nem először üzenget egymásnak, már korábban többször összecsaptak gazdaságelméleti síkon, burkolt és nem annyira burkolt kritikákat fogalmazva meg egymásról. 

(Világgazdaság/HVG)

(Borítókép:  Varga Mihály 2021. november 23-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)