Óriásit spórolhat, ha időben lép

Tízezreket, százezreket, akár milliókat is spórolhat könnyedén az, aki tartós befektetési számlát (tbsz) nyit, mégis kevesen élnek a lehetőséggel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az ilyen értékpapírszámlák száma 268 230 volt szeptember végén, ami elég szerény teljesítmény ahhoz képest, hogy négy évvel ezelőtt még csaknem százezerrel több ilyen szerződést tartottak nyilván a bankoknál, brókercégeknél és fióktelepeknél.

Ennek a mértéke alapesetben az értékpapírok hozamának vagy árfolyamnyereségének 15 százaléka. A befektetési alapoknál mindig kamatjövedelemnek számít az árfolyamnyereség, vagyis ha nyert rajtuk a befektető, és úgy adja el a papírokat, akkor adóznia kell az árfolyamnyereség után. Ha bukott, akkor persze nem kell az államnak fizetnie.

A tőzsdei részvényeknél az adózás ennél kedvezőbb. Ha ugyanis az egyik fajta részvényen nyert a befektető, a másikon viszont bukott, amikor eladta, a nyereség és a veszteség különbsége után kell csak megfizetnie az árfolyamnyereség-adót. Sőt ha az előző két adóévben vesztesége volt a részvényeken, azt is levonhatja a nyereségből az adózás során. A tőzsdén kívüli ügyletek árfolyamnyeresége után viszont nem csupán a 15 százalékos adót, de 15,5 százalékos szociális hozzájárulást is beszed az állam.

Sokan váltottak az állampapírokról

Az értékpapírszámlával rendelkező kisbefektetőket az elmúlt években ez az adózás kevésbé izgatta, a többségük ugyanis állampapírokat vásárolt. Az állampapírok hozamát pedig semmiféle adóval és járulékkal nem sújtja az állam, vagyis ezeknél teljesen mindegy, milyen értékpapírszámlán tartja őket a befektető. A háztartások csaknem 9600 milliárd forintnyi állampapírt halmoztak fel szeptember végéig, a kedvencük a Magyar Állampapír Plusz volt.

Ahogy azonban az infláció emelkedni kezdett, a lakossági állampapírok iránti érdeklődés is megcsappant. Világossá vált ugyanis, hogy még a legmagasabb kamatot ígérő papírok sem tudják felvenni a versenyt a most már bőven hat százalék fölötti áremelkedéssel. Az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír kamata is csak valamikor jövőre emelkedik ismét, jelenleg 4,05, illetve 4,55 százalékos kamattal kell beérniük a vásárlóknak.

Ez sok befektetők késztetett arra, hogy a biztonságos, ám reálhozamot nem nyújtó állampapír-befektetéseit kockázatosabb értékpapírokra cserélje, befektetési alapokra vagy tőzsdei részvényekre. Ezeknél viszont egyáltalán nem mindegy, hogy meg kell-e fizetni az árfolyamnyereség- vagy a kamatadót.

A BUX-index például az elmúlt tizenkét hónapban mintegy harminc százalékot emelkedett. Aki egy évvel ezelőtt részvényeket vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén egymillió forintért, és az indexnek megfelelő arányban vett a papírokból, mostanra háromszázezer forintot nyert tehát. Az állam viszont ebből 45 ezer forintnyi adóra igényt tart. A kisbefektetők kedvenc részvénye, az OTP egy év alatt csaknem ötven százalékot emelkedett. Aki tavaly év vége felé vásárolt a bankpapírból például egymillió forintért, és most adná el, annak a félmillió nyereségből 75 ezret be kell fizetnie adóként az államnak.

A kamat- és árfolyamnyereség-adó elkerülhető

Ez azonban kivédhető, ha tbsz-t nyit a befektető. Erre bármelyik pénzügyi szolgáltatónál van lehetőség, ahol normál értékpapírszámlákat is vezetnek. A tbsz úgy működik, hogy a megnyitás éve az úgynevezett gyűjtőév, ebben az esztendőben lehet a számlára pénzt tenni, amelyből újabb értékpapírok vásárolhatók. A számlát minimum 25 ezer forinttal lehet megnyitni, és további kikötés, hogy egy szolgáltatónál egy adóévben csak egy tbsz nyitható.

Az adóév végéig, tehát az idén nyitott számlák esetében december 31-ig lehet újabb összegeket elhelyezni a számlán, 2022. január 1-jétől már csak a tbsz-re addig befizetett pénzzel lehet gazdálkodni. A számlán ugyanúgy lehet kereskedni az értékpapírokkal, mint bármilyen más értékpapírszámla esetében, ha a befektető úgy dönt, eladhatja azokat a papírokat, amelyekben már nem hisz, és vásárolhat helyettük másokat.

Azt is megteheti, ha pénzre van szüksége, hogy eladja az értékpapírokat vagy azok egy részét, és kiveszi a számláról. Ha azonban az ügyfél ezt az első három évben teszi meg – az idén nyitott számlák esetében 2024. december 31. előtt –, akkor a tbsz megszűnik, és elesik az adókedvezménytől. Ebben az esetben úgy jár, mintha normál értékpapírszámlán lett volna a megtakarítása, ugyanúgy kell adóznia a nyereség után.

Legkorábban 2025. január 1-jétől vehet ki a számláról úgy pénzt, hogy adókedvezményben részesülhet. A 2025–2026 során (negyedik és ötödik évben) kivett összeg árfolyamnyeresége és kamata után viszont már kedvezményes, tízszázalékos adót kell csak fizetni. A harmadik év végén lehetséges úgynevezett részkivét is a számláról, ekkor a tbsz nem szűnik meg, a kivett papírok nyeresége után tízszázalékos adót kell fizetni, a bent maradó megtakarításra pedig érvényesíthető majd a további adókedvezmény. 2027. január 1-jétől, az ötödik év végén ugyanis a tbsz-en lévő értékpapírok hozama adómentessé válik. Ekkor maga a tbsz is megszűnik, kivéve ha a számlatulajdonos nyilatkozik, hogy folytatni szeretné. Ekkor a pénzügyi szolgáltató új tbsz-re transzferálja az értékpapírjait, ahol tovább gyűjtheti adómentesen a hozamokat.

A tbsz-t annak is érdemes megnyitnia, aki jövőre az összes személyi jövedelemadóját visszakapja, mert gyereket nevel vagy más címen jogosult erre. A kamat- és árfolyamnyereség-adót ugyanis az állam a családosoktól is ugyanúgy beszedi, emellett az adókedvezmény csak évek múlva érvényesíthető.

(Borítókép: Nyomtatott Magyar Állampapír Plusz 2019. november 28-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)