325 millió eurós finanszírozási megállapodást kötött a Budapest Airport

A Budapest Airport 325 millió eurós, környezeti és társadalmi szempontból is felelős, kamatlábcsere-megállapodást kötött – közölte a társaság pénteken az MTI-vel.

A megállapodás résztvevője a BNP Paribas Hungary, amely koordinátorként közreműködött és 200 millió eurót jegyzett, valamint a Credit Agricole CIB, míg a Rothschild & Co tanácsadóként vett részt az ügyletben. A 2,5 éves futamidejű megállapodás pénzügyi célja a kamatlábcsere, vagyis korábbi hitelek változó kamatainak fixre váltása. A Budapest Airport a kiszámíthatóbb kamatszolgálatátásnál is fontosabbnak tekinti, hogy a budapesti Liszt Ferenc repülőtér környezetbarát működéséhez pénzügyi hátteret biztosított.

Chris Dinsdale vezérigazgató a közlemény szerint hangsúlyozta, hogy a megállapodás keretében vállalták többek között a fenntartható villamosenergia-ellátás kiépítését saját naperőműből, továbbá legalább 100 új elektromos töltőpont kialakítását a repülőtéren. Az ESG-alapú, vagyis környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból is felelős megállapodások lényege éppen az, hogy alacsonyabb pénzügyi költségeket biztosítanak a fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalatok számára – írták. Hozzátették, hogy a Budapest Airport továbbra is keresi a zöld finanszírozási lehetőségeket, és elkötelezett a repülőtér fenntartható működtetése mellett. A Repülőterek Nemzetközi Tanácsának (ACI) kezdeményezéséhez csatlakozva 2019-ben vállalták, hogy legkésőbb 2050-re a működésből fakadó nettó karbonkibocsátást nullára csökkentik, de elképzelhetőnek tartják, hogy ezt akár már 2035-re sikerül elérni.

A Liszt Ferenc repülőtéren zajló óriásberuházást illetően a Telex nemrég úgy értesült, hogy egyebek között épp a vele kapcsolatban felmerülő lakossági és környezetvédelmi aggályok miatt akadozik, ugyanis civilek panaszt emeltek az egyik hitelezőnél, az Európai Beruházási Banknál (EBB). Mivel több kifogást az itteni eljárás megalapozottnak talált, felfüggesztették a finanszírozást addig amíg a Budapest Airport nem hajtja végre a vonatkozó ajánlásokat. 

A beruházás célja egyebek között az lenne, hogy az évtized második felétől jelentősen bővülhessen a forgalom, azonban a Budapest Airport továbbra is állítja, nagy hangsúlyt fektet a klímasemlegességre és a környékbeliek életminőségére is, az EBB kifogásait pedig eljárásrendieknek ítélték. A projekt összköltségét korábban egyébként mintegy 225 milliárd forintra becsülték, amit az EBB a tervek szerint 200 milió euróval (átszámítva több mint 73 és fél milliárd forinttal) támogatna meg.

A beérkezett panaszok alapján az EBB azt kifogásolja, hogy

• nem az EBB társadalmi és környezeti szabványának megfelelően értékelték egyes projektelemek éghajlatra gyakorolt hatását;
• elmulasztották a légi forgalom és a szárazföldi közlekedés 50 százalékos növekedésének légszennyezésre gyakorolt hatásvizsgálatát;
• elmulasztották a zajszennyezés és a projekt által érintett emberekre gyakorolt negatív társadalmi hatások felmérését és mérséklését;
• valamint hiányolják a bizonyítékot arra, hogy a projekt elemei megfelelnek-e a környezeti hatásvizsgálatról szóló uniós irányelv előírásainak.

Az Európai Beruházási Bank Panaszkezelési Mechanizmusa ezért több lényegi ajánlást is megfogalmazott, melyek szerint az EBB fel kell kérje a Budapest Airportot a projektelemek hatásvizsgálatának rendelkezésükre bocsátására, s hogy gondoskodjon a várható következmények megfelelő értékeléséről. Emellett a reptér üzemeltetőjének jobban be kell vonnia a környező lakosságot, egyben gondoskodnia kell róla, hogy a környezetvédelmi és szociális terv valóban hatékony enyhítő intézkedéseket tartalmazzon az ártalmakra, például a zajszennyezésre vonatkozóan.

A Telex érdeklődésére egyébként a Budapest Airport válaszában azt közölte, értelmezésük szerint az EBB nem függesztette fel a finanszírozást. Úgy fogalmaztak:

Az EBB a vizsgálatot követően eljárásjavaslatot fog megfogalmazni a repülőtéri beruházásokra vonatkozóan, amelyet a Budapest Airport számára megküld. Ez az eljárásrend tartalmazni fogja többek között az egyes beruházásokra vonatkozó egyeztetési szintet, továbbá egy új előírást arra vonatkozóan, hogy a beruházások környezeti hatásait a jövőben milyen módon kell elemezni és értékelni.

Hozzátették, az eljárásban végig együttműködtek, a határidőket betartották, a jelentés pedig nem tartalmi, csak eljárásbeli kifogásokkal élt. Állításuk szerint továbbá a Budapest Airport a környező önkormányzatokkal és a lakossággal is folyamatos párbeszédet folytat.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Budapest Airport közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz. Ebben ismét azt közölték, hogy az EBB jelentése csak eljárásbeli kifogásokat állapított meg, a vizsgálat pedig az EBB saját belső eljárásait vizsgálta a Budapest Airport beruházásait illetően. Állításuk szerint mindvégig együttműködést tanúsítottak, emellett a Budapest Airport fontosnak érzi, hogy hogy támogassa az Európai Beruházási Bank panaszkezelési mechanizmusát.

Hangsúlyozzuk, hogy a Budapest Airport Zrt. valamennyi fejlesztése és beruházása a hatályos jogszabályoknak és törvényi előírásoknak megfelelően, a magyar hatóságok által kiadott engedélyek alapján valósult meg, illetve valósul meg a jövőben is. A fejlesztések során a környezetvédelmi hatóság minden esetben bevonásra került, kiadta a szükséges jóváhagyásokat, és a beruházásokhoz szakhatóságként hozzájárult. Így meg kívánjuk erősíteni, hogy a Budapest Airport minden munkálat és beruházás során az engedélyezési előírásokat betartotta, a vonatkozó magyar jogszabályok és előírások alapján szükséges összes engedély birtokában volt

 – fogalmaztak. Hozzátették, az EBB 200 millió eurós hitelkeretéből eddig 124 millió eurót hívtak le. Az EBB a vizsgálatot követően eljárásjavaslatot fog megfogalmazni a repülőtéri beruházásokra vonatkozóan, amelyet a Budapest Airport számára megküld. Ez az eljárásrend tartalmazni fogja többek között az egyes beruházásokra vonatkozó egyeztetési szintet, továbbá egy új előírást arra vonatkozóan, hogy a beruházások környezeti hatásait a jövőben milyen módon kell elemezni és értékelni – írták, majd ismét közölték, hogy értelmezésük szerint az EBB nem függeszti fel a finanszírozást. A közlemény szerint

a repülőtér-üzemeltető számára kiemelten fontos a fenntartható növekedés és a környezetvédelem, ezért több nemzetközi légiközlekedési és fenntarthatósági kezdeményezéshez is csatlakozott, a nemzetközi jó gyakorlatokat alkalmazza, tovább fejleszti.

Azt is írták, hogy a Budapest Airport a repülőtér működtetésekor minden jogszabályi zajterhelési határértéket betart, emellett pedig a stratégiai zajtérképezés jogszabályi kötelezettségeinek is eleget tesz. Emellett a budapesti repülőtér üzemeltetője számos, különféle zajvédelmi intézkedéseket is bevezetett az elmúlt pár évben.

(via MTI, Telex)

(Borítókép: Munkagépek a Liszt Ferenc-repülőtéren készülő hatszintes parkolóház építésén az alapkőletétel napján, 2018. november 23-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)