Miért kell félni az emelkedő energiaáraktól?

Évtizedek óta nem tapasztalt mértékű energiaár-emelkedés zajlik a világban. Idén novemberben a kőolaj világpiaci ára immár 30, a földgáz és az áram ára több mint 350 százalékkal haladta meg a 2017–2019-es időszak átlagát. Az energiaárak emelkedésében gazdasági és geopolitikai okok egyaránt meghatározók – hasonló dráma játszódott le a világgazdaságban a múlt század hetvenes éveiben, ami a két nagy olajválság az energiaárak drasztikus emelkedését hozta el.

Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a jelenlegi gazdaság jelentősen eltér a fél évszázaddal ezelőttitől – hívták fel a figyelmet az MNB elemzői.

Az energiaárak mostani hirtelen emelkedése ugyanis az eltérő gazdaságszerkezet miatt az akkorinál várhatóan enyhébb reálgazdasági következményekkel jár. Egyrészt az energiatermelés már jóval kevésbé támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, másrészt a gazdaságok energiaintenzitása is csökkent (azaz egységnyi hozzáadott érték megtermeléséhez feleannyi energia szükséges). Ez nagyban köszönhető a termelési szerkezetek átalakulásának (szolgáltatások előretörése), valamint az általános energiahatékonyság növekedésének.

Így fest a magyar energiahelyzet

Magyarország 2019-es földgázfelhasználása 354 ezer terajoule (TJ) volt, ennek 27 százaléka (94 ezer TJ) egyéb energiakibocsátásra ment, elsősorban elektromos áram termeléséhez. A fennmaradó 73 százaléknyi földgáz végső felhasználása az ipar és a háztartások között körülbelül fele-fele arányban oszlik meg. A 2021 második félévében látott áremelkedések – az éves szerződések lejáratától függően – a szabadpiacon beszerző cégeknek érdemi többletköltséget jelentettek, míg az egyetemes szolgáltatásban lévő vállalatok, valamint a lakosság rezsiköltségei nem emelkedtek a 2013 óta érvényben lévő hatósági áras fixálás miatt.

Az áram legalább háromszor nagyobb tétel a vállalatok rezsiköltségében, mint a földgáz. A nem háztartási, végfelhasználási célú áramfogyasztás 103 ezer TJ volt 2019-ben. Mivel egy (egyenértékes) egységnyi villamos energia négy-öt ször többe kerül, mint a földgáz, ezért a vállalatok rezsiszámlájában nagyobb tételt tesz ki az elektromos áram. Az MNB becslése szerint 2020-ban a vállalatok mintegy 264 milliárd forintot költöttek földgázra és 915 milliárd forintot áramra.

Az üzemanyagköltségek is meghatározók a vállalatok költségeiben. A közlekedésre fordított energia a teljes gazdaság energiafelhasználásának 23,4 százalékát adta 2019-ben. Az MNB becslése szerint a felhasználás 57 százaléka nem háztartásokhoz köthető, ebből adódóan 111 ezer TJ energiának megfelelő forintot könyvelhettek el a vállalatok 2019-ben, ami literre átváltva, a 2020-as átlagos üzemanyagköltségekkel számolva mintegy 1211 milliárd forint költséget jelentett a vállalkozásoknak.

Ez azt jelenti, hogy

A kormány november közepén átmeneti árplafont vezetett be az üzemanyagok árára, így a cégek átmenetileg védettek a világpiaci áremelkedéstől.

Mi lesz a magyar gazdasággal?

Miközben a magasabb energiaárak hazánkban közvetlenül nem érintik a háztartásokat a hatóságilag rögzített rezsiköltségeknek köszönhetően, a növekvő vállalati költségeken keresztül emelik az inflációt és csökkentik a lakossági jövedelmek vásárlóértékét. A vállalati költségnövekedés várhatóan megjelenik a fogyasztói árakban, mivel a magasabb költségek egy részét a vállalatok a fogyasztókra terhelik, ez pedig az infláció emelkedésével jár. E folyamat mérsékli a családok rendelkezésre álló reáljövedelmét, ennek következtében a fogyasztását. A fogyasztáscsökkenést ugyanakkor mérsékelheti a járvány korábbi hullámai alatt a háztartásoknál felhalmozott kényszermegtakarítások leépítése – állapította meg a jegybanki stáb.

Ha a cégek a többletköltséget csak részben képesek áthárítani, akkor a magasabb költségek a beruházások, valamint a vállalati jövedelmek csökkenését eredményezik.

A megugró energiaárak az államháztartásra is hatnak, mivel az egyetemes szolgáltatók veszteségei, valamint az egyes költségvetési szervek, önkormányzatok energiaköltségei többletterhet rónak az államra. A dráguló energia az export növekedését is visszafogja, a cserearány romlása pedig a folyó fizetési mérleg deficitjét emeli – derül ki az elemzésből.

(Borítókép: A Tiszalöki Tiszavíz Vízerőmű Kft. 17 hektáros szabadtéri kapcsolóállomása. Fotó: Oláh Tibor / MTI)