- Gazdaság
- franciaország
- németország
- olaszország
- európai unió
- ausztria
- hollandia
- emmanuel macron
- olaf scholz
- mario draghi
- adósság
- koronavírus
- hitel
Ellentétbe kerülhet Franciaország és Németország
További Gazdaság cikkek
- A túlélésért küzdenek a cégek, leépítésre kényszerülnek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
- Megújult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Kétmillió forintos átlagilletmény jöhet a bíráknál, de három évet kell rá várni
- Hatalmas leépítést tervez a Ford, több ezer munkahelyet szüntetnek meg Európa-szerte
Összekülönbözhet Franciaország és Németország az Európai Unió közös adósságával kapcsolatban, ugyanis Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz kormányfő korábban levélben sürgette az általuk előnyösnek tartott hitelkonstrukciót, ami azonban valószínűleg Németország ellenállását váltja ki.
A francia és olasz koncepció a blokk által a nyolcszázmilliárd eurós Covid helyreállítási alap létrehozásához felvett közös hitelt tekintené mintának későbbi hitelfelvételhez. Azzal érvelnek, hogy az unió nagy kereskedelmi blokként olcsóbban juthat hozzá kölcsönpénzhez, mint az egyes országok, amelyek hagyományosan kötvénykibocsátással jutnak hozzá.
Németország azonban a fiskális politikát tekintve konzervatív, így felmerült annak lehetősége, hogy konfliktusba kerülhet az egyébként hagyományos gazdasági partnernek számító Franciaországgal. Az Infostart londoni tudósítója felidézi, hogy Berlin a görög adósságválság idején is ragaszkodott ahhoz, hogy ne könnyítsenek az eladósodottság feltételein a tagállamok számára, azonban a koronavírusjárvány-helyzettel még több ország halmozott fel tartozást, így nyomás is több irányból éri.
A francia államfő és az olasz kormányfő közös, Financial Timesba írt cikkében „nagyobb manőverezési lehetőséget” sürget, mert a jelenlegi hitelfelvételi feltételek „túl ködösek, összetettek, és aláássák az ösztönzőket, hogy a közkiadásoknak adjunk prioritást”.
Elemzők azonban nem számítanak arra, hogy Olaf Scholz német kancellár jóváhagyná, hogy az uniós tagállamok előirányzott nemzeti adósságplafonja a GDP hatvan százaléka fölé kússzon, és azt sem, hogy az éves hitelfelvétel meghaladja a GDP három százalékát. Csakhogy a járvány következtében az egyes tagállamok még nagyobb adósságokat halmoztak fel, így kérdésessé vált, hogy visszatérnek-e a válsághelyzetben magasabb hitelfelvételt lehetővé tévő szabályok békeidőre vonatkozó előírásai, például a hatvanszázalékos maximum.
Szakértők szerint az Európai Unió egyébként általánosságban is megosztott. Daniela Ordonez, az Oxford Economics francia közgazdásza a Telegraphnak azt mondta, Emmanuel Macronnak várhatóan Ausztriával és Hollandiával is komoly nézeteltérései lesznek. Szerinte egyébként nem is annyira a német kormány, mint inkább a német lakosság kötődik a zéró deficithez, és az államadósságtól is tartanak.
(via Infostart)