Mire érdemes fordítani az szja-visszatérítést? Mutatunk 5 tippet!

DSC8817
2022.02.17. 11:16
Lassan már mindenkinek megérkezett a gyermekek után járó szja-visszatérítés. Az átlagos kifizetett összeg körülbelül 300 ezer forint fejenként, de a legszerencsésebbek több mint 800 ezer forintot is kaphatnak. Mit érdemes kezdeni a kapott összeggel? A Bankmonitor szakértői összeszedtek öt szempontot, ami alapján érdemes a lehetséges befektetési formák közül választani.

A kormány számításai szerint a gyermekes szülők összesen mintegy 600 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót kapnak vissza 2022-ben. Ezt azok tudják automatikusan megkapni, akiknek a számlaszámát, a jogosultságait és a befizetéseit ismeri az adóhatóság. Továbbá azok is számíthatnak a mostani, adóbevallás előtti szja-visszatérítésre, akik 2021. év végéig jelentkeztek erre a NAV-nál. A rendkívüli állami támogatás sokaknak jelent számottevő pénzügyi segítséget:

a felmérések szerint a családok a kapott pénz körülbelül felét elköltenék, a másik felét befektetnék.

A befektetések jellegét mindig érdemes az élethelyzetünkhöz igazítani: a különféle pénzügyi célok más-más stratégiát kívánnak meg.

1. Biztonsági tartalék a váratlan kiadásokra

Általános javaslat a pénzügyi szakemberek részéről, hogy mindenkinek érdemes rendelkeznie legalább 6 hónapra elegendő vésztartalékkal. Ez a megtakarítás alapvetően biztonsági célokat szolgál: abban az esetben nyújthat segítséget, ha valamilyen váratlan esemény miatt elveszítjük a jövedelmünket, vagy egy komolyabb kiadással kell szembenéznünk.

AZ ERRE A CÉLRA SZÁNT ÖSSZEGNEK EGYENSÚLYBAN KELL LENNIE NAGYJÁBÓL 6 HAVI KIADÁSUNKKAL,

azaz például 300 ezer forint havi kiadás mellett 1,8 millió forint legyen a biztonsági tartalék mértéke.

A biztonsági tartalékot könnyen hozzáférhető, kockázatmentes befektetésben érdemes elhelyezni, hiszen bármikor szükségünk lehet rá. Az elérhető hozam ilyen értelemben csak másodlagos szempont. Erre a célra alkalmasak lehetnek az állampapírok vagy a lekötött bankbetétek: mindkét alternatíva gyorsan hozzáférhető és biztonságos. Ha jól választunk, akár az inflációt meghaladó kamatra is szert tehetünk, így a megtakarításunk képes megőrizni a reálértékét. Sokan tartják otthon, készpénzben a biztonsági tartalékot, de ezzel számos fölösleges kockázatot vállalnak, továbbá az infláció ellen sem tudnak védekezni.

2. Rövid távú célok megfinanszírozása

Természetes, hogy az ember életében időről időre jelentkeznek nagyobb összegű kiadások, melyeket a rendszeres jövedelméből nem tudna kifizetni. Ilyen lehet például egy új autó vásárlása vagy valamilyen, ingatlannal kapcsolatos felújítási munkálat. Ezekre a kiadásokra az előzetes megtakarítás nyújthat fedezetet:

ha 1 év múlva szeretnénk vásárolni egy autót, akkor érdemes erre a célra folyamatosan félretenni a hátralévő 12 hónapban.

Ebben a helyzetben is nagy segítséget jelenthet egy egyszeri nagyobb összegű bevétel: így gyorsabban gyűjthetjük össze a jövőbeli kiadásra szánt keretet.

A mostani szja-visszatérítést a jogosultak jelentős része tervezi hasonló célokra fordítani. A fentiekhez hasonlóan itt sem ajánlott megoldás a készpénzes megtakarítás: mind az infláció elleni védekezés, mind a lehetséges hozamok elérése céljából érdemes rövidebb időtávra is befektetni a pénzünket. Ugyanakkor a kockázatosabb alternatívák (például részvénytúlsúlyos portfóliók) ebben az esetben is kerülendők. Senki nem szeretne azzal szembesülni egy évvel később, hogy az elköltésre szánt megtakarításán árfolyamveszteség keletkezett.

3. Egy drága hitel előtörlesztése

Talán keveseknek jutna eszébe első gondolatként, de egy hitel előtörlesztését vagy végtörlesztését is tekinthetjük befektetésnek. Ilyenkor egy mai befizetésért cserébe mentesülhetünk némi jövőbeli kamatfizetési kötelezettségünk alól. Ökölszabályként elmondható, hogy minél messzebb van a hitel lejárati dátuma, és minél magasabb a hitelkamat, annál jobban megéri az előtörlesztés. Például egy 2 millió forint összegű hitel esetében, 5 évnyi hátralévő futamidő és 5 százalékos fix kamat mellett körülbelül 265 ezer forintot nyerhetünk egy végtörlesztéssel. (Ez a nyereség egyenértékű azzal, mint ha 7 millió forintot befektettünk volna 1 évre Magyar Állampapír Pluszba!)

Mielőtt hitel-előtörlesztésre fordítanánk a kapott szja-visszatérítést, fontos, hogy mindenképpen konzultáljunk pénzügyi szakemberrel. Egy hitelszakértő segíthet kiszámolni a lehetséges nyereséget, és rámutathat az esetleges buktatókra. Az előtörlesztésnek jellemzően költsége is van, amelyet muszáj figyelembe venni a befektetés megtervezésekor; de a helyes lépésekkel biztos nyereségre lehet szert tenni.

4. Babakötvény – megtakarítani a gyerekeknek

A Babakötvény jelenleg a legmagasabb kamatozású lakossági állampapír: infláció feletti 3 százalékos kamatprémiumot fizet. A 2021-es infláció mértéke 5,1 százalék volt, így a Babakötvény ez évi kamata 8,10 százalék! A babakötvényben tartott megtakarításokra állami támogatás is jár, amely az éves befizetés 10 százalékának felel meg, de maximális összege évi 12 ezer forint. További jó hír, hogy minden 2005. december 31. után született belföldi gyermek (és 2017. június 30. napja után született külföldi gyermek) számára az állam 42 500 forint életkezdési támogatást ad, amelyet egy letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez az indulóösszeg a gyermek nevére szóló számlára kerüljön, és ott Babakötvényben kamatozzon, egy úgynevezett Start-értékpapírszámlát kell nyitni a Magyar Államkincstárnál.

A Babakötvény tehát érdekes alternatíva lehet mindazon szülők számára, akik szeretnék támogatni a gyermekük életkezdését. A megtakarítás teljesen szabad felhasználású, konkrét célhoz nem kötött, és felhasználását nem kell igazolni. Fontos azonban, hogy a Start-számláról csak a gyermek 18. életévének betöltése után lehet kérni kifizetést.

5. Nyugdíjcélú megtakarítás – mi lesz velünk idős korunkban?

A magyar társadalom elöregedése miatt borítékolható, hogy az állami nyugdíjrendszer nem lesz képes biztosítani a jövőbeli idősek (azaz a mai aktív korúak) számára a tisztes megélhetést. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy már 30-40 éves korunkban rendelkezzünk nyugdíjcélú megtakarítással. Egy nyugdíj-megtakarítás lényege, hogy havi rendszerességgel teszünk félre pénzt egy számlára, és ezek az összegek befektetésre kerülnek egy általunk kiválasztott portfólióba.

Így 65 éves korunkra felépíthetünk egy olyan tőkét, amely érdemi jövedelemkiegészítést adhat az állami nyugdíjon felül. A korán ébredők jól járnak: minél előbb kezdjük a megtakarítást, annál több pénzünk gyűlhet össze a futamidő végére.

A nyugdíjcélra megtakarítók által leginkább keresett tulajdonságok egyike az eseti befizetési lehetőség. Jó hír, hogy a három elérhető nyugdíj-megtakarítás (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, NYESZ) mindegyikénél lehetséges pluszpénzt befizetni a rendszeres havi összegeken felül. A most kapott szja-visszatérítés erre is alkalmat kínál: érdemes megfontolni, hogy a nyugdíjszámlánkat bővítsük ebből a rendkívüli bevételből. A hosszú távú megtakarításoknál már szóba jöhetnek a kockázatosabb befektetések, például a részvénytúlsúlyos portfóliók. Döntéshozatal előtt ezekben a kérdésekben is segítséget nyújthat egy képzett pénzügyi tanácsadó.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Bankmonitor közreműködésével jött létre.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)