Távoli jövő, vagy csak egy karnyújtásnyira van a mesterségesen előállított hús tömeggyártása?

Folyamatosan dolgoznak az álhús – vagy más néven „termesztett hús” – kifejlesztésén a tudósok, akik állati őssejtekből hamarosan ízletes steaket és lazacszeletek is előállítanának. Az Upside Foods négy hónappal ezelőtt nyitotta meg kaliforniai termelési központját, ahol állati őssejtekből csirkét állítottak elő, de később más élelmiszereket, például kacsát és homárt is „gyártanának”.

Uma Valeti kardiológus 2015-ben csatlakozott az Upside Foodshoz, miután meggyőződött, hogy ugyanaz az orvosi technológia, amelyet az emberi szív helyreállítására szolgáló őssejtek tenyésztésére használnak, alkalmas lehet az élelmiszerek termesztésére is.

Valeti, miután megkóstolta a laboratórium által kisütött csirkemellet, úgy érezte, állagában és ízében hasonló az „eredeti” csirkéhez, a különbséget csupán a sütéskor lehetett észrevenni. A hús felülete ugyanis a sütés során inkább hasonlított a darált húsra, mint az egyenletes, sima csirkehúsra. Szavai szerint hihetetlen élmény volt, hogy az a falat sült csirkemell, amit éppen megenni készült, kevesebb mint három hét alatt néhány sejtből egy laboratóriumi tartályban növekedett.

A tesztelés során ugyanis egy olyan nyomtatványt is ki kellett tölteniük, amelyben vállalták a felelősséget személyi sérülésért, vagyoni kárért vagy esetleges halálesetért, ami abból ered, hogy olyan húst tesztelnek, amelynek pontos hatásai még nem teljesen ismertek – írja az Irish Times.

Munkájukat 3 milliárd dollárnyi befektetés segíti: olyan vállalatok támogatását élvezik, mint az Archer-Daniels-Midland, a brazil húsipari óriáscég, a JBS vagy olyan celebek, mint Bill Gates és Leonardo DiCaprio, de olyan kormányzati szervek is melléjük álltak, mint az amerikai mezőgazdasági minisztérium és a Katari Befektetési Hatóság.

Ez az 1,4 billió dollárosra becsült húspiacnak csak egy apró szelete lenne, de az élelmiszeripari cégek kulcsfontosságú szereplőként tekintenek rá az alternatív húsnak nevezett, gyorsan növekvő kategóriában – derül ki a McKinsey kutatásából.

Bár a vállalatok versenyt futnak a szabadalmakért, és úgy őrzik a sejttechnológia áttöréseit, mint az aranyat, majdnem egy évtizeddel azután, hogy az első sejttel növesztett hamburgert bemutatták, a mesterségesen előállított steak megvásárlása még mindig csak a távoli jövő része.

Az Amerikai Egyesült Államok nem sokkal van lemaradva Szingapúrtól. A mezőgazdasági minisztérium és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) az év végéig befejezheti a tenyésztett hús előállítására és értékesítésére vonatkozó szabályok megírását, ennek ellenére a terv még messze van attól, hogy ezek a termékek a tömeggyártás részeivé váljanak.

A sejttechnológia ellenzői szerint maga a folyamat figyelmen kívül hagyja a természetet, tudományos szempontból ráadásul kockázatos is lehet, mivel potenciális allergéneket és olyan melléktermékeket vagy hulladékot hozhat létre, amelyek biológiai veszélyt jelenthetnek.

A növényi alapú fehérjék elterjedése eközben kitaposta az utat a sejtes mezőgazdaság előtt. Mindössze 6 év telt el azóta, hogy az Impossible Foods genetikailag módosított élesztőt hozott létre, most a McDonald’s teszteli a McPlant burgerét, a KFC pedig Beyond Meat növényi alapú csirkefalatkákat árul.

Hogyan készült a sejtes csirke?

A termesztett hús állati biopsziából, tojásból vagy akár tollból származó őssejtekkel kezdődik, amelyek gyorsan szaporodnak egy rozsdamentes acéltartályban, az úgynevezett bioreaktorban vagy kultivátorban. A sejtek összetett tápanyagokból, például szénhidrátokat és aminosavakat, valamint valamilyen növekedési faktort tartalmazó anyagból táplálkoznak, hogy izommá, zsírrá vagy kötőszövetté alakuljanak.

Az továbbra is vita tárgya, hogyan nevezzük a tartályban termesztett húst – mondta a portálnak Valeti.

Az Egyesült Államok Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége 2018-ban petíciót nyújtott be a mezőgazdasági minisztériumhoz, hogy a hús és a marhahús fogalmát korlátozzák a hagyományos módon született és nevelt állatokból származó termékekre. A kérelmet elutasították.

Georgia államban például a sejtkultúrás termékeket a „lab-grown”, „lab-created” vagy „laborban termesztett” felirattal kell ellátni.

Isha Datar a New Harvest ügyvezető igazgatója, egy nonprofit intézeté, amely a sejtes mezőgazdaság nyilvános kutatását finanszírozza. A szakember egy októberi TED-előadásában azt mondta, hogy a hústermeléshez használt sejtek termesztése „lehetőséget kínál egy elromlott mezőgazdasági rendszer kijavítására”. Datar szerint ez legalább annyira forradalmi lehet, mint a vadászatról a földművelésre való áttérés.

(Borítókép: Növényi alapú hamburger a White Castle étteremben, New Yorkban 2018. április 12-én. Fotó: Drew Angerer / Getty Images North America / AFP)