Porlad a rubel árfolyama, vele az orosz gazdaság esélyei

Hétfő délelőtt erősödni tudott a rubel, de egy év alatt így is hatvan százalékkal gyengült az euróval és a dollárral szemben. A közös európai fizetőeszközért hétfőn 14:00-kor 129,7 rubelt kellett fizetni, míg a dollárkurzus 118,5 volt a Stooq.com adatai szerint.

Moszkva számára kulcsfontosságú, hogy a Nyugat szankciós intézkedései után Kínával fonja szorosabbra kapcsolatait, noha Peking egyelőre inkább visszaél a helyzettel. Miután pénteken lazítottak a rubel–jüan árfolyam-szabályozásán, és az eddigi ötszázalékos árfolyamváltozás helyett már tízszázalékos mozgásnál állítják le a kereskedést. Hétfő kora délutánig egyelőre ezzel a rubel járt jól: a konvertibilis zsenminpivel szemben tíz százalék felett tudott erősödni, most a váltás 18,83. De a veszteség éves alapon itt is 59,65 százalékos.

Az orosz rubel pillanatnyi erősödése javarészt annak köszönhető, hogy Moszkva jelenleg napi egymilliárd dollárral növeli keményvaluta-tartalékait, hogy nyersanyagexportjának nagy része nem állt le: Európa és egyes ázsiai országok továbbra is vásárolnak földgázt és kőolajat, valamint ipari fémeket Oroszországtól. Ez azt jelenti, hogy a nyugati szankciók, bár drákóiak, még nem taszították Oroszországot a gazdasági szakadékba. Viszont az orosz gazdaságnak egyre kevesebb mozgástere van, az idő pedig ellene dolgozik.

Kína nem kulcs, inkább lakat lesz

A Nikkei Asia elemzése szerint Kína nem fog és nem is tud az orosz gazdaság segítségére sietni, még ha kétarcú politikát is folytat: Peking például kérte a pénzintézeteit hogy vallásos módon kövessék a Nyugat által bevezetett szankciókat, de közben kínai tisztviselők bejelentették az orosz búza importjára vonatkozó korlátozások feloldását és a szankciók miatt esetleg hátrányt szenvedő orosz vállalatokba történő befektetéseket.

Továbbra is nagy a bizonytalanság, hogy Kína mennyire kész valóban azonnali támogatást nyújtani az orosz gazdaságnak, mint azt elemzők várják. Az szinte biztos, hogy Oroszország nem számíthat arra, hogy Kína teljes egészében lekötheti a fosszilistüzelőanyag-exportot, ha már nem tud több készletet eladni a Nyugatnak. Különösen a gázt nem, mivel a keletre vezető csővezetékek formájában a fizikai infrastruktúra még nincs összekötve. Bár a kínai cégek befektethetnének az országban, ehhez a SWIFT-rendszert kellene használniuk, amelyből már sok orosz bankot kitiltottak, a kínai alternatíva pedig nem lenne alkalmas a finanszírozás kiváltására, mivel az ázsiai ország fizetési rendszere nem elég likvid és gyors.

Ugyanígy: a kínai digitális jüan még nem kínál hatékony megoldást a határokon átnyúló tranzakciókra, és Oroszországnak sincs még hivatalos megállapodása a kínai digitális valuta forgalmának és elszámolásának elfogadásáról. Kicsi az esély arra, hogy ez változna: az orosz központi bank vonakodni fog attól, hogy elfogadja a digitális jüan széles körű elterjedését, hogy így pótolja a kemény valutához való hozzáférés hiányát, mivel ez tovább csökkentené a kamatlábak irányítására vonatkozó képességét, tekintettel a rubel összeomló árfolyamára. 

Ráadásul Oroszország csak az országába irányuló kínai export kifizetésére vehet fel jüant, máshonnan behozott áruk megtérítésére vagy egyéb devizakötelezettségeinek teljesítésére nem. Tehát Oroszország annyira kiszolgáltatott Kínának, hogy Peking diktálhatja a feltételeket, ennek pedig várhatóan meglesz az ára. 

Itt a meleg is, telnek a gáztárolók

Az orosz gazdaság számára az is rossz előjel, hogy most egyre kevesebbet nyer a még zajló nyugati gáz- és olajeladásokon: hétfőn a Bloomberg összesítése szerint a holland gáztőzsdén az irányadó fronthavi árak 16 százalékkal csökkentek, míg az északnyugat-európai áramárak szintén több mint tíz százalékkal zuhantak. A fő szállító Oroszországból a gázáramlás mind Ukrajnán keresztül, mind más útvonalakon a szokásos szinten volt, ahogy a kereslet is csökkenhet az enyhébb időjárás miatt. Közben egyre többet táplálnak be a naperőművek az áramellátásba, ami tovább csökkenti a szükségletet. Így várhatóan tovább csökkennek majd az árak a közeli jövőben, ami egyre kevesebb devizafizetést jelent az oroszoknak. 

Az európai gáztározók töltöttsége is javul, február vége óta visszatértek az ötéves átlagos telítettségi tartományba. Jelenleg a kapacitásuk 26 százalékban kihasznált, már a következő télre indulhat a takarékoskodás.

Viszont a dollárkereskedelemből kizárt Moszkva számára egyre jobban közelítenek az államkötvényekre vonatkozó fizetési határidők: március 16-án 117 millió dollárnyi hozamfizetés esedékes. Az orosz állam már jelezte, hogy rubelben fizetnek a hitelezőknek, de mivel annak árfolyama volatilis, a befektetők ezt kockázati tényezőnek látják. 

(Borítókép: Orosz rubelbankjegyek a németországi Schwerinben 2014. december 16-án. Fotó: Jens Büttner / MTI / EPA)