Mi is csak gyalogok vagyunk a sakktáblán

A legjobban úgy lehet megvizsgálni a háborús választóvonal tőzsdékre gyakorolt hatását, ha a bekövetkezése előtti nap záróértékeit vesszük kiindulópontnak. Így adódik, hogy január 1-jétől február 23-ig tartott az első, február 23-tól pedig a második szakasz.

Már a január is döcögősen indult a pénz- és tőkepiacokon. A hangulat az emelkedő infláció és a kamatemelési várakozások miatt korántsem volt derűs, ezért az év elejétől jelentős esések indultak. Miközben Európában a háború erre még rá tudott tenni egy lapáttal, az Amerikai Egyesült Államokban a kitörését követő hetekben az indexek szinte meg sem inogtak.

Összességében elmondható, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása átmenetileg alaposan megtépázta az Egyesült Államokon kívüli tőzsdeindexeket. Most pedig már ott tartunk, hogy az S&P 500 és a Nasdaq 100 jellemzően hat-hét százalékkal vannak feljebb, mint a fegyveres konfliktus kezdetekor. Ugyanígy fontos megjegyezni, hogy az utóbbi két-két és fél hét már Európában is a tőzsdék emelkedéséről szólt.

Az amerikai S&P 500-index

Az amerikai S&P 500 január elejétől 4796 pontról február 23-ig 4219 pontra esett. Onnan a háború kitörése után a napi záróárfolyamokat tekintve március 8-án 4154 pontnál érte el a mélypontját. Év elejétől a háború kitöréséig összesen 12,03 százalékot veszített értékéből, míg a háború kitörésétől március 8-ig már csak 1,54 százalékot esett. Innen március 23-ig 4458 ponthoz érkezett, ami a mélypontról 7,32 százalékos emelkedést jelent. Az S&P 500-index március 23-án az év elejéhez képest 7,05 százalékkal volt lejjebb, miközben a háború kitörése előtti szintnél már 5,66 százalékkal magasabban.

Az amerikai Nasdaq 100-index

Az amerikai, technológia-túlsúlyos Nasdaq 100 január elejétől 16 502 pontról február 23-ig 13 509 pontra esett. Onnan a háború kitörése után – a napi záróárfolyamokat tekintve – csak március 14-én 13 046 pontnál érte el a mélypontját. Év elejétől a háború kitöréséig összesen 18,14 százalékot veszített értékéből, míg a háború kitörésétől március 14-ig már csak 3,43 százalékot esett. Innen március 23-ig 14 447 ponthoz érkezett, ami a mélypontról 10,74 százalékos emelkedést jelent. A Nasdaq 100-index március 23-án az év elejéhez képest 12,45 százalékkal volt lejjebb, miközben a háború kitörése előtti szintnél már 6,94 százalékkal volt magasabban.

A német tőzsde 

A német DAX-index év elejétől február 23-ig 16 021 pontról 8,68 százalékkal 14 631 pontig esett. Ha csak a napi záróárfolyamokat vesszük figyelembe, akkor március 8-án 12 831 ponttal érte el a mélypontját. Január elejétől számítva ez 19,91 százalékos lejtmenetet jelentett. Március 8-tól március 23-ig 11,32 százalékos emelkedést követően 14 284 ponton állt.

Tehát a DAX 2022. március 23-án csupán 2,37 százalékkal zárt lejjebb ahhoz képest, ahogy a háború kitörésének pillanatában állt, az év eleji értéktől pedig 10,84 százalékkal maradt el.

A francia tőzsde

A francia CAC-40-tőzsdeindex január elejétől 7217 pontról február 23-ig 6781 pontra esett. Onnan a háború kitörése után a napi záróárfolyamokat tekintve március 8-án 5963 pontnál érte el a mélypontját. Év elejétől a háborúig összesen 6,04 százalékot veszített értékéből, míg a háború kitörésétől március 8-ig számítva még az így kialakult alacsonyabb értékhez képest is 12,06 százalékot tudott zuhanni. Március 23-ig 6581 ponthoz érkezett, ami a mélypontról 10,36 százalékos emelkedést jelent. A CAC-40 március 23-án az év elejéhez képest 8,81 százalékkal, a háború kitörése előtti szinthez képest pedig körülbelül 2,95 százalékkal volt lejjebb.

Az angol tőzsde

Az év elejétől a háború kitöréséig tartó időszakban is találtunk kivételt: az angol FTSE-100-index jól állta a sarat, hiszen január elején még 7502 ponton, február 23-án pedig 7461 ponton állt. Tehát a háború kitöréséig gyakorlatilag meg sem érezte a világ többi részéről érkező lidércnyomást. Az index március 7-én 6905 pontnál érte el a mélypontját, ami az év elejéhez képest mindössze 7,96 százalékos csökkenést jelentett. Március 23-án 7437 ponton zárt, azaz mind az év elején tapasztalt értékhez képest, mind a háború előtti szinttől már csak kevesebb mint egyetlen százalék hiányzott.

Az olasz tőzsde

Az olasz MIB-tőzsdeindex január elejétől 27 730 pontról február 23-ig 25 955 pontra esett. Onnan a háború kitörése után a napi záróárfolyamokat tekintve március 7-én 22 160 pontnál érte el a mélypontját. Év elejétől a háborúig összesen 6,41 százalékot veszített értékéből, míg annak kitörésétől március 7-ig számítva még az így kialakult alacsonyabb értékhez képest is 14,62 százalékot tudott zuhanni. Március 23-ig 24 299 ponthoz érkezett, ami a mélypontról 9,65 százalékos emelkedést jelent. A MIB március 23-án az év elejéhez képest 12,37 százalékkal, a fegyveres konfliktus kitörése előtti szinttől pedig körülbelül 6,38 százalékkal volt lejjebb.

A magyar tőzsde

A magyar BUX-index január elejétől 51 924 pontról február 23-ig 47 762 pontra esett. Onnan a háború kitörése után a napi záróárfolyamokat tekintve március 1-jén 38 913 pontnál érte el a mélypontját. Év elejétől a konfliktus kezdetéig összesen nyolc százalékot veszített értékéből, míg a háború kitörésétől március 1-jéig számítva még az így kialakult alacsonyabb értékhez képest is 18,5 százalékot tudott zuhanni.

Innen március 23-ig 44 613 ponthoz érkezett, ami a mélypontról 14,65 százalékos emelkedést jelent. A BUX-index március 23-án az év elejéhez képest 14,08 százalékkal, a háború kitörése előtti szinttől pedig 6,6 százalékkal volt lejjebb.

(Borítókép: Kereskedők dolgoznak egy New York-i értéktőzsdén. Fotó: Spencer Platt / Getty Images)