Három részre szakadt a világ az infláció és a kamatok miatt

Az inflációs és alapkamatszinteket vizsgálva olyan, mintha a világ három részre szakadt volna.

1. Vannak olyan régiók, ahol eddig alacsonyan volt a jegybanki alapkamat, és ezáltal magas infláció alakult ki (például a közép-európai régió, az eurózóna, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok).
2. Van olyan ország, ahol eddig magasabban volt az alapkamat, ezáltal az infláció is mérsékelt maradt (például Kína).
3. De még olyan országokat is találtunk, ahol negatív alapkamat mellett is csak nagyon mérsékelt infláció tudott kialakulni (például Japán és Svájc).

Az eurózóna nullás kamata és a gyorsuló infláció

Az eurózónában 2012-ben még egyszázalékos alapkamatot is láthattunk, ehhez képest 2016-tól folyamatosan nulla százalékon áll a kamatszint. Ezért nem is nevezhető annyira meglepőnek, hogy februárban az előző év hasonló időszaki áraihoz képest 5,9 százalék volt az éves infláció. Előbb-utóbb az Európai Központi Banknak is kamatot kell emelnie, ha nem akar további jelentős áremelkedéseket az eurózónán belül.

A magyar valóság: a kamatemelések és az ársapkák mellett is hatalmas az infláció

A 2021-ben tapasztalt 0,6 százalékhoz képest több lépésben, legutóbb 2022. március 22-én 4,4 százalékra nőtt a magyar jegybanki alapkamat. Idehaza februárban az előző év hasonló időszakához képest évi 8,3 százalék volt az áruk és a szolgáltatások drágulásának mértéke. Természetesen a Magyar Nemzeti Bank is további kamatemelésekre kényszerül, amíg nem sikerül leszorítaniuk az inflációt.

A jelentős infláció miatt folyamatosan emelnek a lengyelek

A 2021. év nagy részében még 0,1 százalékos lengyel jegybanki alapkamat legutóbb idén március 8-án emelkedett, méghozzá 3,5 százalékra. Szükséges is a jegybanki szigorítás, hiszen a lengyeleknél februárban az előző év hasonló időszakához képest évi 6,7 százalék volt a drágulás mértéke. Az áremelkedés visszafogására további kamatemelésekre lehet szükség.

A cseheknek az elszabaduló infláció miatt volt szükség jelentős emelésre

2022. február 3-tól 4,5 százalék a cseh jegybanki alapkamat, miközben 2021 első felében még 0,25 százalék volt. Az emelés mértéke azért sem meglepő, mivel februárban az előző év hasonló időszakához képest még így is évi 11,1 százalék volt a drágulás mértéke. Az áremelkedés visszafogására további kamatemelésekre lesz szükség.

A románoknál is az alacsonyabb kamatszint felelős a magasabb inflációért

A 2021-ben tapasztalt 1,25 százalékról több lépésben, 2022. február 9-ig 2,5 százalékra emelte az alapkamatot a román jegybank. A februári infláció évi 8,53 százalék volt, így kérdéses, hol érhet véget a jegybank alapkamat-emelési sorozata. Az áremelkedés visszafogására itt is további emelésekre lesz szükség.

Az amerikai infláció az egész világra hatást gyakorol

A 2019-ben látott 2,5 százalékhoz képest 2020-ban 0,25 százalékig csökkent az amerikai alapkamat, ezt pedig 2022. március 16-án 0,5 százalékra emelték. Februárban az előző év hasonló időszakához képest évi 7,9 százalék volt a drágulás mértéke.

Még a britek sem nézhetik angol hidegvérrel az elszabaduló inflációt

Az Egyesült Királyságban a közelmúltról azt fontos tudni, hogy a 2020. és a 2021. év jelentős részében 0,1 százalék volt a brit alapkamat, melyet a brit jegybank 2022. március 17-ig több lépésben 0,75 százalékra emelt. Az országban a februári éves inflációs adat 6,2 százalék lett, és ez bizony még több kamatemelést tehet indokolttá.

Kína még mindig a kamatcsökkentés útján

A 2014-es 5,75 százalékos szinthez képest 2022-re 3,8 százalék lett a kínai alapkamat. A kínai infláció februárban az előző év hasonló időszakához képest mindössze évi 0,9 százalékot tett ki. Ezért gondolhatja úgy a kínai jegybank, hogy a mostani piaci körülmények ellenére is megengedheti magának, hogy a kamatokat tovább csökkentse.

Svájcban a negatív jegybanki alapkamat mellett még mindig mérsékelt az infláció

Egészen 2015-től folyamatosan –0,75 százalék a svájci jegybanki alapkamat. A februári infláció ennek ellenére is csak évi 2,2 százalék volt. Egészen elképesztő ez annak fényében, hogy a világon mekkora inflációs hullám söpör végig.

Svájc jelenleg kényelmes helyzetben van: ekkora infláció mellett egyáltalán nem szükséges alapkamatot emelnie, de még ha emelne is, akkor is mínuszban tarthatná.

A japánok tudnak valamit: infláció csak piaci turbulenciára alakul ki náluk

2016 óta változatlanul –0,1 százalék a japán jegybanki alapkamat. Februárban az előző év hasonló időszakához képest Japánban évi 0,9 százalék volt az infláció, de még ezzel az adattal is növekvő a tendencia, hiszen 2021 augusztusában még 0,4 százalékos deflációt, azaz árcsökkenést mértek.

A japánoknak egyáltalán nem kell kamatot emelniük, sőt még örülhetnek is, hogy a körülmények végre kisebb mértékű inflációt is előidéztek náluk. Az enyhe infláció pozitív hatása ugyanis minden más tényező változatlansága mellett jellemzően gazdasági növekedésben ölthet testet.

(Borítókép: Eduardo Munoz Alvarez / VIEW press / Getty Images)