Mennyire rángatja meg a magyar gazdaságot a szomszédban dúló háború?

Az orosz és a magyar gazdasági kapcsolatokról való eszmecsere hosszú idő óta tematizálva van a magyar közbeszédben, hol ilyen, hol olyan kontextusban. Közvetlen szomszédunkról, Ukrajnáról nem beszélünk ennyit, amikor a magyar külgazdaságról esik szó. Pedig ez az ország is fontos partnerük, így ránk is közvetlen hatással van, hogy háborús agresszió érte őket. Szakembereket kérdeztünk a témában.

A járműgyártás a háború első áldozata

„Az ukránok eddig nem voltak reflektorfényben a globális értékláncokban, ugyanakkor a háború kitörésével jelentős hangsúlyt kaptak. Mára jól láthatóvá vált, hogy akár egyetlen alkatrész hiánya milyen fennakadásokat okozhat a globális piacon” – közölte az Index megkeresésére Virovácz Péter. Az ING makrogazdasági elemzője szerint ennek kapcsán elég csak azokra az autóipari cégekre gondolnunk, amelyek a kábelkorbács gyártását jelentős részben Ukrajnában végezték, most viszont próbálják átszervezni azt, ami időt és persze erőforrást igényel.

Szintén a háború járműiparra gyakorolt negatív hatásait emelte ki lapunknak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint a megszűnő beszállítói láncok inkább rövid távon jelentenek problémát, s noha a hazai autógyáraknak egyelőre nem kellett leállniuk, műszakcsökkentés, termelésoptimalizálás már azért történt. Az autógyárak ugyanakkor dolgoznak azon, hogy pótolják a kieső alkatrészeket más országokból, így ez a probléma középtávon rendeződhet.

A háború negatív hatása az elemző szerint leginkább az energiaárak, nyersanyagárak, élelmiszerárak durva elszállásán érezhető. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a háború kitörését követően a búza nemzetközi jegyzése néhány nap alatt 70 százalékkal megugrott, de azóta szerencsére nagymértékben visszakorrigált. A háború következtében azonban a globális infláció tovább emelkedik, ami egyrészt a vásárlóerő csökkenéséhez vezethet a főbb exportpiacainkon (értsd: egyes termékekből kevesebbet vásárolnak tőlünk más országok), és a nemzetközi turizmus várt helyreállását is késleltetheti.

Ha az ukrán gazdaság összeomlik, lesz, ami fájni fog nekünk

Az oroszok több mint egy hónapja rohanták le Ukrajnát, ezt a tettüket azonban a világ nemzeteinek túlnyomó többsége nem díjazta, Oroszországot brutális mértékű gazdasági szankciókkal sújtották. De vajon mi a helyzet Ukrajnával, azaz a megszállt országgal? Nos, utóbbival szemben hasonló intézkedéseket nem hoztak a világgazdaság szereplői, a szomszédos ország gazdasági teljesítménye a háború következtében már így is jelentősen visszaesett, ami sok más nemzet – köztük Magyarország – gazdaságára is rányomta a bélyegét.

Hiszen mint az a külgazdasági adatokból kiderül, tavaly Ukrajna a 13. legnagyobb exportpartnerünk volt, a kivitel értéke elérte a 2,43 milliárd eurót, ami a teljes exportpiacunk 2,2 százalékát jelenti. Ezen belül 35 százalékot képviseltek a gépek és a villamossági cikkek, 17,4 százalékot a vegyipari termékek, 16,7 százalékot az ásványi termékek, 7 százalékot a műanyag és a gumitermékek, illetve 6,9 százalékot a járművek.

Összességében ukrajnai kivitelünk nem olyan nagyságrendű, hogy ne lehetne pótolni más piacokon, egyes termékek esetében a kieső export azonban kieső importot is jelent

– jegyezte meg Suppan Gergely.

Az ukrán exportunk „jelentéktelenségével” Virovácz Péter is egyetértett, éppen ezért ezen a csatornán az elemző korlátozottabb mértékű negatív hatással számolt. Ennél sokkal fontosabb szerinte az Ukrajnából érkező import, mely szintén a külkereskedelmi adatok alapján három területen erős: a fa, a faipari termékek és a fonásáruk esetében a teljes magyar import 10 százalékát, az ásványi anyagok a 6,5 százalékát, a növényi termékek, a gépek és a villamossági cikkek pedig összesen a 6 százalékát jelentették. Persze önmagukban ezek a számok nem mutatják meg, milyen mértékben épülnek ezekre az alapanyagokra vagy félkész termékekre a hazai gyártók termelési kapacitásai, az áttételes hatás éppen ezért jóval nagyobb lehet – jegyezte meg Virovácz Péter.

Egyelőre bizonytalan a jövő

„Hogy azonban a háborúnak milyen hatása lesz a hazai gazdaságra nézve, azt még nagyon korai megjósolni, mivel sem az időtartamot, sem a kimenetelét, sem az esetleges béke utáni szankciók feloldásának menetrendjét nem ismerjük” – hangsúlyozta a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely szerint az viszont nyilvánvaló, hogy minél tovább tart, annál több veszteséget okoz, számunkra inkább közvetetten. Az elemző recesszióval jelenleg biztosan nem számol, erre csak abban az esetben kerülne sor, ha a gázcsapokat tényleg elzárnák, és a gázárak újra elszállnának.

Erre azonban szerintem minimális az esély, mivel egyrészt technikailag nem kivitelezhető a gázkutak elzárása, másrészt a hosszú távú szerződésünk miatt – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – még kötbért is kaphatnánk

– fűzte hozzá.

Virovácz Péter szintén optimista jövőképet festett le lapunknak, szerinte a háború okozta kihívások nem lesznek megugorhatatlanok, a magyar gazdaság nem szenved majd el hatalmas károkat az ukrán gazdaság szétesésétől. Az elemző szerint a teljesítményünk ugyanakkor lassulni fog, de recesszióba szerinte sem süllyed a gazdaság.

A fegyveres konfliktus kitörése előtt 6 százalék körüli GDP-növekedéssel kalkuláltunk, ám jelenleg – kedvező forgatókönyv esetén – inkább 4,5-5 százalék körül alakulhat a bővülés

– mondta, hozzátéve: a konfliktus elhúzódása azonban a gazdasági teljesítmény nagyobb mértékű lemorzsolódását okozhatja.

(Borítókép: Az Audi Hungaria Motor Kft. gyára Győrben. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI)