Taxonómia: lesz EU-s forrás a magyar energiaszektor fejlesztéseihez

Az EU 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiacéljainak teljesítése, valamint az európai zöldmegállapodás céljainak elérése érdekében az EU létfontosságúnak ítélte, hogy a beruházásokat a fenntartható projektek és tevékenységek felé terelje. Ennek eléréséhez a bizottságnak meg kellett határoznia, hogy mit tekint „környezeti szempontból fenntarthatónak”, avagy „zöldnek”, ezzel a céllal született meg az EU Taxonómia (Taxonómia).

A Taxonómia Rendelet 2020. július 12-én lépett hatályba, de azok a listák (Climate Delegated Act, azaz DA), amelyek meghatározzák, hogy az adott cél elérése a többi cél milyen mértékű sérelmével járhat, folyamatosan készülnek. Így már kidolgozásra kerültek a zöldenergia előállítására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok, annak nukleáris energiára és gázra vonatkozó kiegészítése, illetve a kapcsolódó közzétételi szabályok.

A vállalatoknak ma még nem kötelező betartaniuk semmilyen, Taxonómiához kapcsolódó küszöbértéket és további minőségi kritériumot, de a befektetők és a bankok ma már azokat a cégeket részesítik előnyben, amelyek működése eleve fenntartható, vagy vannak olyan célkitűzéseik, hogy szükségszerűen károsanyag-kibocsátással járó tevékenységüket hogyan tudnák alacsonyabb szennyezéssel végezni. Ennek igazolásához viszont figyelembe kell venni a Taxonómiát, azaz csak olyan tervek minősülhetnek zöldnek, amelyek teljesítik az egyes tevékenységekhez kapcsolódó Taxonómia szerinti kritériumokat.

Zöld atom

Emellett ma már számos támogatási lehetőség is tartalmaz zöldkritériumokat, ezek idővel értelemszerűen idomulni fognak a Taxonómiához és az azokat is figyelembe vevő vállalati ESG-értékelésekhez, ami újabb erős motiváció lesz a vállalkozások számára arra, hogy megtegyék a szükséges fenntarthatósági lépéseket.

A tervezett DA ezzel kapcsolatban kimondja, hogy a nukleáris energiából termelt villamos energia jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez, ugyanakkor nem befolyásolja negatívan a többi, Taxonómia Rendeletben megfogalmazott célkitűzés érvényesülését.

A szövegtervezet szerint a nukleáris hulladék jelenleg ismert tárolási módjai megfelelőnek mondhatók, összességében kijelenthető, hogy az Euratom-szabályozások és azok folyamatainak betartása, ill. alkalmazása megfelelő garanciát nyújt a teljes életciklus alatt jelentkező kockázatok kezelésére. Ugyanakkor a tervezet azt is tartalmazza, hogy a magas radioaktivitású nukleáris hulladék végső elhelyezésével kapcsolatos meglévő bizonytalanságokat további kutatásokkal csökkenteni kell akkor is, ha a végső elhelyezés legnagyobb része ma nem az Európai Unió területén történik. Általános vezérelv ugyanakkor, hogy a nukleáris energiatermelés ÜHG-kibocsátása nem haladhatja meg a 100 g CO₂e/kWh-t, aminek a Paksi Atomerőmű meg is felel.

Noha az MVM Paksi Atomerőmű már régóta üzemel, Paks II finanszírozása pedig megoldott, ennek a kérdésnek mégis van jelentősége, mert más beruházásokhoz szükség lehet külső források vagy támogatások bevonására, és ennek feltételein sokat javíthat a Taxonómiának való megfelelés.

Zöld földgáz

Ami a magyarországi földgázalapú energiatermelést illeti, a rendelettervezet megnyugtató abból a szempontból, hogy a földgázzal tüzelésű erőművek átmenetileg zöldnek minősülhetnek, ha a kibocsátásuk megtermelt kilowattóránként nem magasabb 270 grammnál. Ezt a kritériumot ma a modernebb erőművek magas terhelésű üzemállapotokban teljesítik, ugyanakkor a meglévő földgáztüzelésű erőműveink zöme komolyabb beruházások nélkül a rendelet hatályba lépése esetén sem minősülhet zöldnek. Ebből azonban az következik, hogy lecserélésük, korszerűsítésük, vagy új, modern földgáztüzelés erőművek létesítése viszont zöld, azaz EU-s szinten is támogatható célkitűzés.

Az MVM 2035-ig 1000 MW új vagy teljesen korszerűsített gázerőművi kapacitás üzembe állításával számol a gyorsan növekvő napenergia-kapacitás kiegyenlítése és a villamosenergia-import kiváltása érdekében. Az IEA (2021) WEO adatbázisa alapján az EU-ban a kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőművek (CCGT) beruházási költsége 2020-ban mintegy 1000 USD/kW (azaz megawattonként 1 millió dollár), ez nem kis terhet ró a magyar gazdaságra. Feltéve, hogy az új és korszerűsített kapacitások mind megfelelnek a megtermelt kWh-ként 270 gramm CO₂ kibocsátási limitnek, ezeket a beruházásokat a Taxonómia szerinti EU-s források is támogathatják.

Erre a célra máris számos európai uniós forrás felhasználható: ilyen a Regionális Fejlesztési Alap és az Innovációs Alap, de kifejezetten az energiaszektort célozza a LIFE: Clean Energy Transition, a Just Transition Mechanism, valamint az energiahatékonyságot finanszírozó támogatások. A támogatás ennek megfelelően célozhatja a kutatás-fejlesztést, az infrastruktúra-fejlesztést, vagy lehet egyszerű beruházási támogatás is.

Vagyis a hidrogén ilyetén felhasználása a Taxonómia szerint támogatható cél. Csakhogy a hidrogént előbb elő kell állítani, aminek egyetlen teljesen zöld formája, ha a vizet megújuló energia felhasználásával elektrolízis útján hidrogénre és oxigénre bontjuk.

Minden egyéb eljárásnak van valamennyi szén-dioxid-kibocsátása, vagyis ezek az eljárások nem feltétlenül felelnek meg a Taxonómia logikájának, amely szerint egyetlen fenntarthatósági cél felé tett lépés sem támogatható, ha közben más ilyen célok súlyosan sérülnek.

A hidrogén előállításával kapcsolatban éppen ezért a DA meghatározza az üvegházhatást okozó gázoknak azt a szintjét, amelyet a hidrogén előállításába be lehet vonni. Ezt egy tonna hidrogénre vetítve adja meg a rendelet. A közzétett 3 CO₂e/tH2 szint nem zárja ki a fosszilis energia felhasználását az elektrolízisből, de szűk keretek között tartja azt, így csak nagyon hatékonyan előállított fosszilis energia (vagyis például az átmeneti időszakban zöldnek minősülő gázturbinás erőművek) felel meg a kritériumoknak.

Ugyancsak nem zárja ki a rendelet, hogy a hidrogént más gázból (metánból) állítsák elő, de a melléktermékként keletkező szén-dioxid tárolásáról is gondoskodni kell, például visszapumpálva abba a tározóba, ahonnan a felhasznált metán származott (kék hidrogén). Ráadásul itt is szükség van külső energiabevitelre a folyamatba, és az ebben felhasznált energia CO₂-kibocsátása is nagyon szűk keretek között mozoghat.

Emellett a rendelet DA-kompatibilisnek fogad el minden olyan gyártási tevékenységet, amely a hidrogénre mint energiahordozóra történő átállásban szerepet játszó berendezés előállítására irányul.

Losonczy Géza associate partner, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor vezetője

Szabó István szenior menedzser, a KPMG CEE régió fenntarthatósági vezetője

(Borítókép:  Napfelkelte, középen a pécsi Pannonpower hőerőmű 2014. december 18-án.  Fotó:  Sóki Tamás / MTI)