Ez történik Európában, ha elzárják az oroszok a csapot

Ha Oroszország elzárja a gázcsapot, akkor Európának hiánygazdasági intézkedéseket kell majd bevezetnie néhány termelőipari ágazatban, a hatás a hetvenes évek olajsokkjához hasonlít majd. Vannak ugyanakkor olyan közgazdászok is, akik szerint a korlátozások csak elenyésző mértékben vetik majd vissza a régió bruttó hazai termékét.

Adagolási tervek

Mivel Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy leállítja az Európának szinte létfontosságú földgáz- és kőolajellátást, az európai kormányok az 1973-as energiaválságot idéző adagolási terveket lesznek kénytelenek alkalmazni.

Emlékszünk, erre utoljára az arab olajembargó idején volt példa.

Valószínűleg nem, mert a közelmúlt tapasztalatai alapján a vállalatok viszonylag gyorsan tudnak alkalmazkodni az ellátási hiányhoz. Az energiaellátás visszaesése egyes becslések szerint csak egy százalékkal vetné vissza az európai gazdasági teljesítményt.

A kormányok azt is megtanulták, hogy az olyan megszorító intézkedések, mint az üzemanyag-adagolás bevezetése a kutaknál kevés eredményt hoznak, ha a lakosság nem támogatja. 

Annak eldöntése, hogy mely iparágak energiaellátását kell csökkenteni, kényes politikai döntés lesz, ami általában háborús helyzetekre jellemző, kíméletlen intézkedések meghozatalára is rákényszerítheti a kormányokat.

A földgázzal már gond lenne

Míg Európa az orosz nyersolajimportot más forrásokból úgy-ahogy képes lehet kiváltani, a földgázzal belátható időn belül ugyanezt nem lesz képes megtenni.

Egyes közgazdászok szerint a gazdasági növekedést ez csak csekély mértékben vetné vissza. Az Európai Központi Bank (EKB) becslése szerint az európai vállalatok gázellátásának tízszázalékos csökkenése az euróövezet bruttó hozzáadott értékét mintegy 0,7 százalékkal vetné vissza. A szolgáltatásorientált európai gazdaságok sokkal kevésbé sínylenék meg az energiaellátás csökkenését, mint például az erősen termelésorientált kínai gazdaságot a tavalyi energiaellátási gondok.

Rugalmasan alkalmazkodnak

„A korábbi energiaadagolási epizódok nem voltak olyan károsak, mint amire számítani lehetett, és a vállalatok szükség esetén hatékonyságnövelő intézkedésekkel rugalmasan tudtak alkalmazkodni a kialakult helyzethez” – írta a Capital Economics.

Az ECONtribute közgazdászhálózat által készített tanulmány szerint még az orosz energiától leginkább függő Németország esetében is 1,4 százalékkal csökkenne a GDP, ha nyolc százalékkal csökkentenék az olaj-, gáz- és szénfogyasztást.

A Nomisma Energia becslése szerint az olasz gazdaság, amely szintén Oroszországtól függ energiaellátásában, 5,6 százalékos visszaesést szenvedne el, ha az oroszországi gázszállítások a felére csökkennének, feltételezve némi hatékonyságnövekedést, de alternatív forrásokra történő átállást nem.

Működhet-e egyáltalán az energiafogyasztás adagolása? Ez attól függ, hogy a lakosság hajlandó-e támogatni

– világított rá Alan Pisarski elemző, aki segített kialakítani az 1973-as olajembargóra vonatkozó amerikai stratégiát. Szerinte Európának arra kellene összpontosítania, hogy meggyőzze az embereket arról, kapcsolják le a fűtést, és ez a kampány néhány országban már folyamatban is van.

Ki lenne elöl a rangsorban?

Németországban a BASF vegyipari konszern máris a működés teljes leállítására figyelmeztetett, ha a földgázellátás a jelenlegi szükségletek kevesebb mint felére csökken. Az is elképzelhető, hogy azok az iparágak kapnak elsőbbséget, amelyeknek a termelési folyamat részeként hőre van szükségük, például a vegyipari, fém-, üveg- és papírgyártók.

„Az azonnali embargó által megkövetelt adagolás alapvetően a háborús gazdaság elosztási mechanizmusához lenne hasonló” – mondta Kirsten Westphal, a kormánynak tanácsot adó Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének munkatársa a Clean Energy Wire-nak adott interjúban.

Az orosz–ukrán konfliktus a nemzetközi figyelem középpontjába helyezte  a cseppfolyósított földgázt (LNG), de ez az alternatíva is komoly problémákat vetne fel. Az amerikai export önmagában nem lenne elég ahhoz, hogy Európát teljesen kompenzálja a kimaradó orosz gázért – a hét amerikai LNG-export-terminál még teljes kapacitással működve is csak Európa napi gázszükségletének körülbelül egyharmadát lenne képes fedezni.

Lesz deviza

Vlagyimir Putyin március 31-én aláírta azt a rendeletet, amely kimondja, hogy már csak rubelben fizethetnek az orosz gázért az importáló országok.Miután nagyobb mennyiségben csak az orosz kereskedelmi bankoktól vagy a jegybanktól lehet rubelt vásárolni, a deviza mindenképpen befolyik hozzájuk. A nyugati cégek rubelkereslete így némileg megtámasztja az orosz fizetőeszköz árfolyamát.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, pénteki percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép: Qilai Shen / Bloomberg / Getty Images)