Energetikai válságban Európa: orosz gáz nélkül nem fog menni

Németország a gáztartalékokkal való spórolásra, a gáz mennyiségének beosztására készül. A francia áramhálózat üzemeltetője pedig arra kéri a fogyasztókat, hogy kevesebb áramot használjanak. Nagy-Britanniában tiltakozások törtek ki a villamos áram árának megemelése miatt, mely háztartások millióit sodorta nehéz helyzetbe. Európa komoly energetikai válságban.

A kontinens államai évek óta próbálják csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket. Az Európai Unióban a bruttó villamosenergia-fogyasztás 37,5 százalékát a megújuló energiaforrások fedezték, melynek kétharmadát szél- és vízenergiából sikerült előállítani. Ennek ellenére kell a németeknek gázkészletek beosztására törekedniük, a franciáknak pedig kevesebb áram jut. Ez a helyzet az ukrajnai háború következtében alakult ki – fogalmazta meg az oilprice.com.

A háború okot adott arra, hogy az Európai Unió országai elhatárolják magukat Oroszországtól, valamint néhány ország az orosz gáz importjának mértékét is csökkentette, ez tetézte az energiapiaci problémákat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz gázt rubelben szeretné kifizettetni, mely az Európai Unióban ellenállásba ütközött: három balti állam már be is jelentette, hogy április 1-től leállítják az orosz gáz vásárlását, és a gáztárolóikban lévő mennyiséget fogják felhasználni. Azt tervezik, hogy később vagy LNG-szállítmányok fognak érkezni a litvániai klaipédai terminálhoz, vagy Lengyelország gázszállító rendszeréhez (interkonnektor) fognak csatlakozni. Litvánia felhívta az Európai Unió többi országát, hogy kövessék a példájukat.

2022 elején a Bloombergen arról jelent meg cikk, hogy a megújuló energiaforrások az Európai Unióban elhozhatják az energiatermelésen belül a földgáz arányának csökkenését:

Az alternatívák rendelkezésre állnak, olcsóbbak, és valószínűleg még olcsóbbak és versenyképesebbek lesznek. A megújulók most lehetőséget jelentenek, nem költséget

– írta Charles Moore a Bloombergen.

Európa évente további 50 milliárd köbméter nem orosz forrásból származó LNG-t szeretne, de szűkösek a készletek. Néhány hónappal ezelőtt Németország abbéli terve is meghiúsult, hogy terminált építsen a cseppfolyósított földgáz fogadására. A potenciális fejlesztők nem voltak meggyőződve arról, hogy az ügyfelek eléggé kihasználják-e a több milliárd dollárba kerülő létesítmény kapacitását. Az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak aláásták a földgáz jövőjét. Ukrajna orosz inváziója és a Kreml üzemanyag-ellátás megszakításával való fenyegetése után a német kormány úgy döntött, hogy szüksége van ezekre a létesítményekre – akár négyre is –, hogy alternatívát jelentsenek arra az esetre, ha az oroszoktól nem érkezne elég gáz. Az adófizetők pénze most másodlagos szempontnak tűnik, ráadásul egy-egy terminál felépítése általában több mint két évig tart. Az Európa által igényelt újabb mennyiség a cseppfolyós gáz globális keresletének körülbelül tízszázalékos növekedését okozná, és az országok között elindulna a cseppfolyósított gázért folyó verseny. Ráadásul az sem mellékes, hogy Ázsia, és azon belül főleg Kína az eddigi szénfelhasználásról igyekszik gázra váltani, ez pedig szintén a kereslet növekedéséhez vezet. Azt sem árt tudni, hogy az Európai Unióba vezetékeken Norvégiából és Azerbajdzsánból is az eddiginél több gáz fog érkezni – írja a New York Times.

James Henderson, az Oxford Institute for Energy Studies kutatóintézet gázprogramjának elnöke jól összefoglalta:

Egyértelmű, hogy rövid távon ezt a gázmennyiséget nem lehet pótolni. Európa valószínűleg pénzt költ a tisztább energiára való átállás felgyorsítására, csökkentve ezzel a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet.

Az Európa által megvásárolt LNG volumene már jelenleg is nagyobb az oroszoktól érkező vezetékes gáz mennyiségénél. A cseppfolyósított földgáz ára most körülbelül hétszer akkora, mint egy évvel ezelőtt. Ez a magas ár a világ legnagyobb cseppfolyósított földgázexportőreinek a malmára hajtja a vizet: Katar, Ausztrália és legfőképpen az Amerikai Egyesült Államok tartoznak az ebből legnagyobb hasznot húzó országok közé. Utóbbinak egyedül a 2021-es évben 50 százalékkal nőtt a 2020-as évhez képest a palafúrásból származó gázszállítási mennyisége.

Március 25-én a Biden-kormány és az Európai Unió abban állapodott meg, hogy az Egyesült Államokból 2022-ben legalább 15 milliárd köbméterrel több LNG érkezzen Európába, ez pedig az Oroszországból Európai Unióba érkező importgáznak körülbelül a tíz százalékát jelenti.

A német Die Welt szerint az Európai Unió jelenleg évente 155 milliárd köbméter orosz gázt használ fel, ebből legfeljebb 50 milliárd köbmétert tudnának pótolni más országból származó LNG-ből, míg 10 milliárd köbmétert pedig nem orosz vezetékes gázszállítással tudnak helyettesíteni. Thierry Breton ipari és belső piaci uniós biztos szerint további 20 milliárd köbméter gázt lehetne pótolni a jelenleg felhasználtnál több szén energiává alakításával. Érdemes azonban hozzátenni, hogy ez nagyobb környezetterhelést jelentene, ami a klímacélok teljesítésének rovására menne.

Az Európai Unió terve eddig az volt, hogy az összes szénerőművét 2030-ig le akarta állítani. Mindezt azért is tervezte, hogy teljesíteni tudja a Párizsi Megállapodás kibocsátáscsökkentési klímacéljait. Ehhez képest most azt fontolgatják, hogy a földgázt fűtőolajjal cseréljék le, hogy ezzel újabb 10 milliárd köbméter orosz gáz importját ki tudják váltani.

Tehát az Európai Unió a 155 milliárd köbméter orosz gáz importjából 80 milliárd köbméternyit más fosszilis tüzelőanyaggal helyettesítene. A szél- és a napenergia 22,5 milliárd köbméternyi gáz kiváltásához járulna hozzá: 10 milliárd köbméternyi helyett lenne szélenergia, 12,5 milliárdnyi helyett pedig napenergia.

Arról nem is beszélve, hogy területi eloszlás szempontjából még ennél is jóval nehezebb és bonyolultabb az energiakérdés, mivel például Magyarországnak egyáltalán nem mindegy, hogy Franciaországba, Németországba vagy Lengyelországba érkezik-e az alternatív forrásból érkező energia, hiszen ezek mind olyan messze vannak, kevéssé befolyásolná a hazai helyzetet. Az európai politikai vezetők a gázt átmeneti megoldásnak tekintik, mielőtt az energiamixben a megújuló energiaforrások a földgáztól véglegesen átveszik a vezető szerepet.

(Borítókép:  Tomohiro Ohsumi / Bloomberg / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!