Visszaállíthatják a közbizalmat a kriptodevizák?

Pataki Gábor, a coinbroker.hu oldal alapítója a bitcoin blokkláncát elavult technológiának tartja, és elsősorban nem ennek a sikerére fogadna, míg Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója nem úgy látja, hogy biztosan pénzt lehetne keresni a kriptodevizákkal.

Gyurcsik azért is szkeptikus, mivel a kriptók árfolyamának változása mostanra már nagyon hasonlít a klasszikus tőkepiaci, tőzsdei árfolyammozgásokhoz, azaz megfigyelhető köztük egyfajta szoros korreláció. Pataki Gábor egyetért azzal, hogy hasonló az árfolyammozgások iránya, viszont meglátása szerint lehet pénzt keresni ezzel a tevékenységgel, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetőknek egy-egy árfolyamcsúcs elérésekor érdemes lenne realizálniuk a profitot vagy annak egy részét.

Pataki Gábor szerint a magas infláció kivédésére is alkalmasak lehetnek a kriptodevizák, hiszen abban bízik, hogy az árfolyamuk az inflációt meghaladó mértékben fog emelkedni. Arra is kitért, hogy ezekkel a nap 24 órájában folyik a kereskedés, még hétvégén sem tartanak szünetet. Éppen ezért a részvényekkel ellentétben itt az nem fordulhat elő, hogy az árfolyama éjszaka vagy hétvégén a stop-loss szint alá esne, azaz Pataki Gábor szerint árfolyamesés esetén a stop-loss megbízás nagyobb eséllyel teljesülne, mint a részvények esetében.

Kevés pénzzel is tulajdonrészt szerezhetünk mindenféle ingatlanban

Pataki Gábor a közbizalom visszaállításának lehetőségét is látja a kriptodevizák gyakorlati alkalmazásában, hiszen az okosszerződések léte szerinte ezt is elő fogja segíteni.

Az NFT-k (non fungible token) hatásáról is elhangzott néhány mondat, miszerint az NFT akár alkalmas lehet arra is, hogy lehetővé tegye a négyzetcentiméterenkénti ingatlanvásárlást is, ilyen módon pedig egyetlen város egy bizonyos ingatlana mellett vagy helyett sok befektetőnek világszerte több ingatlanban lesz lehetősége résztulajdont szerezni. Ebből következik, hogy a vállalkozó szelleműek ezután nemcsak a magyar ingatlanpiac, hanem például az amerikai, az ausztrál vagy a nyugat-európai ingatlanpiac teljesítményéből is tudnak majd részesedni. A Finextra pedig néhány napja írt arról, hogy a brit kormány NFT kibocsátással bízta meg a Királyi Pénzverdét annak érdekében, hogy Nagy-Britannia a kriptoeszközök mögötti technológia globális központjává válhasson.

Nincsenek pénzáramok, ezért nehéz az értékbecslés

Gyurcsik Attila az értékmeghatározás szempontjából az egyetemen tanultakra hivatkozott: példája a tőkepiacokra vonatkozott, miszerint csak a cash flow termelésnek lehet értéke.

A részvényeket a várható pénzáramok alapján árazzuk be, így az értékük szoros kapcsolatban van az adott vállalat pénztermelési képességével. Ehhez képest a kriptodevizáknál nincsenek pénzáramok, ezért nem határozható meg azok becsült „értéke”.

Így nem tudhatjuk, hogy az aktuális árfolyamuk az értékükhöz képest milyen arányt képviselnek.

Ehhez képest Pataki Gábor egy kriptodeviza várható értékét aszerint becsüli meg, hogy a jövőben melyikből mekkora mennyiség lehet a maximum. Azt azért mindketten hozzátették, hogy ez a módszer a részvények értékének meghatározásához képest sokkal bizonytalanabb lábakon áll.

Leáldozóban a kriptodevizák csillaga?

Gyurcsik Attila szerint a háborút követően a világ egyik felében akár vége is lehet ennek a technológiának. Meglátása szerint újra kétpólusú világrend lesz, és ebben az is lehet, hogy nem mindkét pólus esetében férhetnek bele a kriptodevizák. Pataki Gábor szerint ez nem fog megvalósulni, és a világ legtöbb országában továbbra is elérhetők lesznek ezek az eszközök.

(Borítókép: A kriptodevizák árfolyamait mutató kijelző előtt megy egy nő Szöulban 2021. február 17-én. Fotó: MTI / EPA / Kim Csul Szo)