Ilyen az élet az OKJ után

A felnőttképzési rendszer teljesen megváltozott tavaly januárban, egyúttal megszűnt a hagyományos OKJ-lista, hiszen a gyorsan változó technológiák, az egyre nagyobb teret kapó digitalizáció ráirányította a figyelmet a hazai felnőttképzési rendszer hiányosságaira, és 2019-ben született meg a döntés a rendszer több lépcsőben történő megújításáról – idézi fel az előzményeket a Pénzcentrum.

A megújult felnőttképzési rendszer szerinti képzéseket 2020. szeptember 1-jétől lehetett indítani, de ezzel párhuzamosan 2022. december 31-ig a korábban hatályos jogszabályok alapján működő képzések is folytathatók.

Magyarországon népszerűtlen

Bár mostanában növekvő tendenciát mutat, nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony hazánkban a felnőttképzésben részt vevők száma. Míg a balti államokban a szakmát tanuló felnőttek aránya megközelíti a 30 százalékot, az EU-átlag pedig 11 százalék körül mozog, addig Magyarországon ez az arány mindössze 6-7 százalék körül alakul. A képzésben részt vevő személyek számának növelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy csökkenjen a betöltetlen álláshelyek száma.

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendszerét 2021-től felváltott szakmai képzések megújult rendszerében a szakmajegyzékben szereplő szakmák mellett további szakképesítéseket is lehet szerezni a szakképző intézményekben vagy a felnőttképzőkben. Ezek államilag elismert tanúsítványt és szakmai jártasságot adnak, az alapszakmákat az iskolarendszerű szakmai oktatásban lehet elsajátítani.

Mivel lehet sok pénzt keresni?

A legfrissebb, 2022-es szakmajegyzék összesen 176 különböző foglalkozást sorol fel, míg korábban az OKJ-ban több mint 700 különböző foglalkozás volt elérhető. A fő kérdés azonban továbbra is az, hogy vajon melyik szakmát éri meg kitanulni. 

Mióta ismét elérhető az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó átlagkereset, azóta pontosan tudjuk, hogy a különböző FEOR-kódokkal ellátott szakmákban mennyi az átlagkereset, így ha összevetjük ezt a szakmajegyzékkel, egyből kiderül, mit érdemes ma tanulni, melyik a legértékesebb szakma.

A koronavírus-járvány első évében az egyik legfontosabb kormányzati feladat az egészségügyi dolgozók bérének rendezése volt, hiszen óriási teher hárult rájuk a veszélyhelyzetben. Nekik emelkedett leglátványosabban a bérük 2020-ban és 2021-ben, és az adatbázisból kiderül, hogy egy általános egészségügyi asszisztens bruttó 484 529 forintot keresett átlagosan 2021-ben. Jó hír, hogy a szakmajegyzékben van ilyen képzés: akinek van érettségije, 2 év alatt megszerezheti ezt a képzettséget.

Szintén jól kerestek tavaly a villamosipari technikusok, nekik a bruttó átlagfizetésük 510 555 forint volt, és ez a szakma szintén elérhető kétéves képzésben. Az élelmiszer-, italgyártó gép kezelői 401 057 forintot keresnek, a gépésztechnikusok 526 630 forintot, egy lakatos 369 268 forintot, egy finommechanikai műszerész 398 518 forintot. Egy gyógyszergyártó gép kezelője 521 465 forintot, a hegesztők, lángvágók 376 871 forintot. A fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásaiban havonta bruttó 522 580 forint a jövedelem, szellőző-, hűtő- és klimatizálóberendezés-szerelőként átlagosan 362 842 forint, orvosi laboratóriumi asszisztensként 522 453 forint, környezetvédelmi technikusként 414 656 forint.

(Borítókép: Egy tanuló felületmegmunkálást végez a szerkezetlakatos műhelyben 2018. november 25-én. Fotó: Oláh Tibor / MTI)