Mély recesszió szakad Európára, ha az oroszok eltekerik a csapot

Németország öt legnagyobb gazdasági intézménye erőteljesen csökkentette gazdasági növekedésre, kilátásokra vonatkozó előrejelzését, mivel az ukrajnai háború lassítja a Covid–19-járvány utáni kilábalást. Zavarok keletkeztek az ellátási láncokban, valamint számos árupiaci termék ára ugrott meg, mert attól tartanak a piacok, hogy Oroszország leállítja az exportot.

Az esseni RWI, a berlini DIW, a müncheni Ifo Intézet, a kieli IfW és a hallei IWH most azzal számol, hogy a német GDP 2022-ben 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 3,1 százalékkal nő, feltéve, hogy nem történik további gazdasági eszkaláció az ukrajnai háború miatt, és nem állnak le az Oroszországból Európába irányuló gázszállítások. Az intézetek korábban 4,8 százalékos növekedést prognosztizáltak 2022-re.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az Európai Parlament felszólította az Európai Uniót, hogy az orosz olaj-, gáz- és szénimportra teljes embargót vezessen be az orosz erők által Ukrajnában a civilek ellen elkövetett atrocitások miatt. Brüsszel egyelőre viszont nem lépne erre az útra: az EU még csak az orosz szénimport betiltását tervezi, és szankciókat dolgoz ki az orosz olaj ellen, mivel a Kremlt ki akarja rekeszteni a világgazdaságból, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja az Európába irányuló gázellátást.

Az orosz energiaszállítások teljes leállása esetén a német intézetek az idei és a jövő évi kumulatív veszteséget nagyjából 220 milliárd euróra becsülték, ami az éves gazdasági teljesítmény több mint 6,5 százalékának felel meg.

„Ha a gázszállítások megszűnnének, a német gazdaságot erős recessziós hatás érné. A gazdaságpolitika szempontjából ekkor fontos lenne a piacképes termelési struktúrák támogatása a strukturális változások leállítása nélkül” – mondta Stefan Kooths, a Kieli Intézet alelnöke, a gazdasági ciklusok és növekedés kutatási igazgatója a CNBC szerint.

A gázra lépni, gáz nélkül

Az Európai Központi Banknak azzal az ellentmondásos kihívással kell szembenéznie, hogy úgy fékezze meg a rekordmagas inflációt, hogy közben ne nyomja el a már amúgy is gyengülő gazdasági növekedést, amelyet az ukrajnai háború folytatódása miatt valószínűleg további kínálati sokkok fognak sújtani. 

Az Eurostat szerint az eurózóna inflációja márciusban éves szinten 7,5 százalék volt, és a német intézetek 2022-re 6,1 százalékos egész éves átlagot prognosztizálnak, ami 40 éve a legmagasabb érték. Ha leállna az energiaellátás, akkor Németországban rekorder, 7,3 százalékos drágulás jöhet, amire még a német újraegyesítéskor sem volt példa.

Geraldine Sundstrom, a PIMCO portfólió-menedzsere a CNBC-nek pénteken azt mondta, hogy a recesszió kockázata Európában jelenleg sokkal nagyobb, mint az Egyesült Államokban.

„Az európai gazdaság nincs olyan erős helyzetben, mint az amerikai, és esetleges ipari recesszió küszöbén állhat a kontinens attól függően, hogy a konfliktus és az Ázsiában zajló események milyen zavarokat okoznak, és láttuk – különösen az autóiparban –, hogy számos gyárat kellett bezárni az alkatrészhiány miatt. Emiatt újra munkavállalók elbocsátásába kezdtek Németországban” – mondta Sundstrom.

Közben egyre erősebbek az amerikai recessziós várakozások is: a Bank of America által megkérdezett befektetésialap-kezelők körében áprilisban rekordalacsony szintre zuhantak a globális növekedési várakozások, ahogy arról a Napi.hu írt. A felmérés azt is kimutatta, hogy a befektetők profitvárakozásai 2020 márciusa óta a legalacsonyabb szintre zuhantak, megközelítve a más ijesztő események során tapasztalt szintet, beleértve a Lehman Brothers 2008-as összeomlását és a 2001-es dotcombuborék kipukkadását.

A múlt héten a Deutsche Bank lett az első nagybank, amely recessziót prognosztizált. A bank várakozásai szerint a Fed a gazdaságot „enyhe” visszaesésbe taszítja, amely 2023 végén kezdődik.

(Borítókép: Földgázvezeték Oroszországban 2012-ben. Fotó: Alexander Zemlianichenko Jr. / Bloomberg / Getty Images)