Levette a keresztvizet a gazdaságról az IMF

Az ukrajnai háború költséges humanitárius válságot idézett elő, amely békés megoldást követel. A konfliktus okozta gazdasági károk hozzájárulnak a globális növekedés jelentős lassulásához 2022-ben. Ukrajna esetében a GDP súlyos, két számjegyű visszaesése és Oroszországban a teljes gazdaság nagymértékű zsugorodása több mint valószínű, valamint az árupiacokon, a kereskedelemben és a pénzügyi csatornákon keresztül világméretű tovagyűrűző hatásokra kell számítani – írja új világgazdasági előrejelzésében (World Economic Outlook) a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Az IMF kedden publikált prognózisa szerint még ha a háború csökkenti is a világgazdasági növekedést 2022-ben és 2023-ban, valamint fokozza az inflációt, teljes gazdasági összeomlásra nem kell számítani. Mint arra a valutaalap elemzői felhívják a figyelmet, az üzemanyag- és élelmiszerárak gyorsan emelkedtek, ami a leginkább a kiszolgáltatott lakosságot érinti – különösen az alacsony jövedelmű országokban.

A megemelkedett infláció megnehezíti a központi bankok számára az árnyomás megfékezését, és jóval nehezebb lesz támogatni a növekedést. A kamatlábak várhatóan emelkedni fognak, mivel a központi bankok szigorítanak a politikán, ami nyomást gyakorol a feltörekvő és fejlődő gazdaságokra. Emellett sok országnak korlátozott a költségvetési mozgástere a háború gazdaságra gyakorolt hatásának tompítására. Az invázió hozzájárult a gazdaság széttöredezéséhez, mivel számos ország megszakítja kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal, és fennáll a veszélye, hogy a járvány utáni fellendülés megtorpan. A háború ezen túl veszélyezteti a nemzetközi egyezményeken alapuló kereskedelmet is, amelyek elősegítették a nagyobb globális gazdasági integrációt és milliókat segítettek kiemelni a szegénységből.

Ezen túlmenően a konfliktus tovább növeli a világjárvány által okozott gazdasági terheket: bár úgy tűnik, hogy a világ számos részén túljutottunk a Covid–19 okozta válság akut szakaszán, a halálozások száma továbbra is magas, különösen a be nem oltottak körében. Ráadásul a kulcsfontosságú kínai gyártási és kereskedelmi csomópontokban a közelmúltban bekövetkezett zárlatok valószínűleg súlyosbítják az ellátási zavarokat a világ más részein.

Az IMF szerint a jóslatuk csak akkor áll meg, ha a konfliktus a jövőben is csak Ukrajnára korlátozódik, az Oroszországgal szembeni további szankciók mentesítik az energiaszektort (bár az európai országoknak az orosz energiáról való leválásra vonatkozó döntései és a 2022. március 31-ig bejelentett embargók hatását az alaphelyzetben figyelembe vették), és a világjárvány egészségügyi és gazdasági hatásai 2022 folyamán mérséklődnek.

Jön a visszaesés, de válság talán nem lesz

Néhány kivételtől eltekintve a foglalkoztatás és a termelés 2026-ig jellemzően a járvány előtti trendek alatt marad. A feltörekvő piacokon és a fejlődő gazdaságokban várhatóan sokkal nagyobbak lesznek a visszaesés hatásai, mint a fejlett országokban – ami a korlátozottabb politikai támogatásra és az általában lassabb oltási programokra vezethető vissza –, és a kibocsátás várhatóan a teljes előrejelzési időszak alatt a járvány előtti trend alatt marad.

Az IMF jelzi, hogy a mostani előrejelzés esetében szokatlanul nagy a bizonytalanság, ráadásul a globális kilátásokat érintő, lefelé mutató kockázatok dominálnak – többek között a háború lehetséges súlyosbodása, az Oroszországgal szembeni szankciók eszkalálódása, a vártnál élesebb lassulás Kínában az omikron-variáns terjedése és a világjárvány újbóli fellángolása fenyegeti az egész világot.

Az infláció várhatóan hosszabb ideig marad magasan, mint korábban az IMF várta, ennek fő oka a háború okozta nyersanyagár-emelkedés és a szélesedő ár-bér spirál.

A fejlett gazdaságokban 2022-re 5,7 százalékos, a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban pedig 8,7 százalékos inflációt prognosztizálnak – 1,8, illetve 2,8 százalékponttal magasabbat a januári előrejelzésnél. Magyarországon az IMF szerint az idén 10,3 százalék lehet az éves fogyasztóiár-index esetében az emelkedés, míg 2023-ra 6,4 százalékos inflációt jósolnak.

Mindeközben a magyar növekedés idén még 3,6, jövőre 3,7 százalék lehet a 2021-es 7,1 százalék után. Ez a régióban kifejezetten jó teljesítménynek számítana: Romániában 2,2 százalék az idei várakozás, Lengyelországban lehet még 3,7 százalék a GDP-növekedés, de a Cseh Köztársaságban már csak 2,3 százalékkal számolnak, míg Szlovákiában 2,6 százalék a jóslat. Viszont mindenhol máshol alacsonyabb inflációra van kilátás: a lengyeleknél 8,9, a szlovákoknál 8,4, a szlovéneknél 6,7 százalék lehet a pénzromlás. Romániában 9,3 százalékos, Lengyelországban 8,9 százalékos inflációt jósolnak 2022-re.

Az IMF által fejlődő és feltörekvő európai országokat tartalmazó kategóriában az idei évre 2,9 százalékos gazdasági visszaeséssel és 27,1 százalékos inflációval számolnak, de ebben benne van a 35 százalékos gazdaságzsugorodást elkönyvelő Ukrajna és a –8,5 százalékos Oroszország is. Az inflációs átlagot Törökország rántja le 60,5 százalékos pénzromlásával.

Még optimista is az IMF

A Nemzetközi Valutaalap alapforgatókönyve szerint a kereslet-kínálati egyensúlytalanság fokozatos feloldódása és a munkaerő-kínálat szerény élénkülése várható, ami végül enyhíti az árinflációt. Viszont számos kockázati tényezőt látnak itt is, például a kínálat-kereslet egyensúlytalanság súlyosbodását – beleértve a háborúból eredő problémákat is –, és a nyersanyagárak további emelkedése tartósan magas inflációhoz, növekvő inflációs várakozásokhoz és erősebb bérnövekedéshez vezethet.

Ha jelek mutatkoznak arra, hogy az infláció középtávon magas lesz, a központi bankok kénytelenek lesznek a jelenleg vártnál gyorsabban reagálni – kamatlábakat emelni, és elengedhetik az adósság növekedését, különösen a feltörekvő piacokon. 

Az IMF attól tart, hogy az infláció mozgatórugói sok esetben kívül esnek a központi bankok ellenőrzési körén (háború, szankciók, világjárvány, az ellátási lánc zavarai), ezért az árnyomás egyre szélesebb körű lehet. A háborús sokk átvitele országonként eltérő lesz, a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatoktól, a nyersanyagárak emelkedésének való kitettségtől és a már meglévő inflációs hullám erősségétől függően. A megfelelő monetáris politikai válasz ezért gazdaságonként eltérő lesz, ami újabb bizonytalansági tényezőt jelent.

(Borítókép: A Nemzetközi Valutaalap [IMF] székhelye Washingtonban, 2021. április 3-án. Fotó: Samuel Corum / Bloomberg / Getty Images)