Kétszázezres bírság is járhat az engedély nélküli dughagyma forgalmazásáért
Magyarországon a szaporítóanyagok forgalomba hozatalát a köznyelvben vetőmagtörvénynek nevezett törvény és a zöldségrendeletnek nevezett rendelet szabályozza.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra hívja fel a figyelmet, hogy szakembereik számtalan további jogsértést tártak fel a dughagyma-árusítás piacokon, vásárokon végzett hatósági ellenőrzések során – írja az Agroinform.
A Nébih ellenőrei gyakori hibának találták, hogy
- a forgalmazók több esetben hatósági engedéllyel nem rendelkező termesztőtől vásárolták a dughagymát;
- amelyet aztán a helyszínen kimérve, fajtanév nélkül értékesítettek;
- némely termelő a dughagymát olyan vetőmagból állította elő, amely legfeljebb növényegészségügyi ellenőrzésen esett át, de a növénytermesztési hatóság a vetőmagot nem minősítette;
- a vetőmagtermesztők elmulasztották a vetésbejelentést a hatósághoz, tehát az így árusított dughagyma többszörösen is bizonytalan egészségügyi státuszú, fajtájú és eredetű volt.
Hazánkban a vöröshagymát, a fokhagymát és a dughagymát szinte kizárólag Békés és Csongrád-Csanád megyében, elsősorban Makó körzetében termesztik.
Dugványból történő vetőmag-előállítás esetén mind a dugványozás, mind a vetés évét be kell jelenteni.
A növénytermesztési hatóság kétszázezer forintig terjedő minőségvédelmi bírságot vethet ki abban az esetben, ha
- a dughagymát engedély nélkül, a hagymavetőmagot vetésbejelentéssel létrejövő nyilvántartásba vétel nélkül hozták forgalomba;
- olyan vetőmagot, dughagymát hoztak forgalomba, amelynek fajtája nem szerepel a Nemzeti fajtajegyzékben vagy a Közösségi fajtajegyzékben, nem faj-, illetve fajtaazonos vagy nem faj-, illetve fajtatiszta;
- az előállító, forgalmazó a termesztési rendszerében vagy szaporítóanyag-nyilvántartásában a szaporítóanyag követhetőségét nem biztosítja.