Pályázatok segítik az állattenyésztés megújítását
További Gazdaság cikkek
-
Európai tekintetben Magyarország dobogós helyen van az akkumulátorgyártás kapacitások terén
- Zuhanórepülésnek indult az autóipar, tucatjával küldik el a dolgozókat Egerben
- Megállapodás született a Lear győri telephelyén: nem lesz sztrájk
- Áll a bál a kormány, a könyvelők és adózási szakma között – kibogozzuk a szálakat
- A világranglista felső 30 százalékába került a Paksi Atomerőmű
Feldman Zsolt elmondta, hogy csaknem 1600 milliárd forint értékben kötöttek le pályázatokat a gazdálkodók a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően. A Közös Agrárpolitika (KAP) kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasággal és az élelmiszer-termeléssel szemben sokrétűek az elvárások, amelyekhez a magyar agráriumnak is alkalmazkodnia kell. Magyarország abban érdekelt, hogy a KAP stratégiai terveit még a nyáron elfogadja Brüsszel, így a felkészüléshez a minimálisan megfelelő idő rendelkezésre állhat az agrárágazat számára.
A vidékfejlesztési források kapcsán arról beszélt, hogy négy és félszer többet szeretnének gazdaságfejlesztésre, kétszer annyit zöldítésre, másfélszer annyit tudásátadásra és generációváltásra fordítani, mint a korábbi uniós költségvetési időszakban.
Az államtitkár a KAP zöldintézkedéseivel összefüggésben kitért arra, hogy azok egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a termelők pedig a saját szükségleteik alapján meg tudják határozni, hogy a többletvállalásokon keresztül milyen támogatásokat tudnak igénybe venni.
Feldman Zsolt a közlemény szerint kifejtette, hogy
az agrár- és élelmiszeripari beruházási támogatásokhoz kapcsolódó fő célkitűzések a pénzügyi megalapozottság növelése, a termékpálya-szemlélet érvényesítése, valamint a tartós ellátásilánc-kapcsolattal rendelkező pályázók előnyben részesítése a komplex beruházásoknál. Emellett fokozni kell a versenyképességet és a mezőgazdaság hozzáadott értékét is.
Hangsúlyozta, hogy az agrártárca az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek javítását és ehhez kapcsolódóan az állomány állategészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul. A kiskérődző, méh, baromfi, sertés, tejelő szarvasmarha és húsmarha állatjóléti támogatási jogcímek egy része a vidékfejlesztési támogatások keretében már idén elindul.
Előadásában az államtitkár kitért az agrárium megújításával kapcsolatban a generációváltásra is, mivel az Agrárminisztérium kiemelt feladata a fiatal gazdák támogatása és a tudásátadás. Azt is hozzátette, hogy képzésre, tájékoztatásra, a tanácsadással kapcsolatos feladatokra és az innovációval összefüggő tevékenységre csaknem kilencvenmilliárd forintot fordítanának az elkövetkező időszakban.
Az állattartásban az a legfontosabb kihívás rövid távon, hogy a gazdálkodók élni tudjanak az elmúlt egy évben nekik ítélt forrásokkal és fejlesztési lehetőségekkel
– tette hozzá Feldman Zsolt a közlemény szerint.
