Megvan, ki kezeli 35 évig az autópályákat

BJASZ20210905005
2022.05.06. 08:46
A Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre – jelentette be pénteken Rogán Antal miniszter az eljárás eredményét, valamint azt is ismertette, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű az autópálya-rendszer fejlesztése és bővítése. Az útdíjbevételek elegendők és fedezni fogják a koncessziós költségeket a Mészáros Lőrinc érdekeltségeit is a soraiban tudó konzorcium felé.

„Főként azok az utak kerültek be a koncesszióba, amelyek nemzetközi tranzitforgalmat bonyolítanak le, valamint, ha az M5 és M6 autópályák szerződései lejárnak, akkor bővíthető a koncessziós szerződés” – közölte Rogán Antal.

A koncesszoroktól elvárják, hogy 2032-ig 317 kilométer új utat építsenek, de megkövetelik 265 kilométer hosszan a sávbővítést. Emellett elvárják a teljes úthálózat karbantartását és üzemeltetését a következő 35 évben, amely a miniszter állítása szerint a leghosszabb törvény adta időkeret. 

A részleteket ismertetve elmondta, hogy a Bicske–Komárom–Tatabánya-szakaszokon az M1-en, Gödöllő és Kerekharaszt térségében pedig az M3-on sávbővítést kell elvégeznie a győztesnek, az M7-en Balatonvilágos és Székesfehérvár térségében kell kiszélesíteni a sztrádákat, az M81-nél a Mór–Sárbogárd-szakaszt kell megépíteni.

A miniszter elmondta, hogy 35 év alatt fizet egy RAD-rendszerben, de a bővítés, a fejlesztés és a gondozás a koncesszor feladata. „Értelemszerűen az állam nem tart meg saját karbantartási eszközöket, hanem átadja az eszközöket” – ismertette Rogán Antal az eljárás részleteit.

Az állam útdíjfedezeti rendszerben gondolkodik, vagyis ezek a bevételek kell hogy fedezzék a koncesszorok felé a költségeket, nem lehet több a költségvetés kiadása, mint ez a beszedett összeg. 

A Napi.hu szeptember végén közölte, amikor lezárult az eljárás részvételi szakasza a 35 éves autópálya-koncesszió pályázati eljárásában, hogy három cég jutott tovább a második, ajánlattételi szakaszra. A három társaság a következő:

  • az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway Gmbh, a Colas és a Societe de Partenariats et de Projects Nouveaux),
  • a Themis magántőkealap vezette konzorcium (tagjai a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, az Opus Bridge és New way magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta),
  • a Dömper Kft., amely egy lábatlani székhelyű, 1989-es alapítású cég, tavalyi árbevétele csaknem 26 milliárd forint volt. Több közbeszerzést is nyertek az utóbbi években.

A koncesszorok közül a Strabag kiesett egy ausztriai versenyhatósági eljárás miatt az eljárásból.

A MEGMARADT KÉT SZEREPLŐ KÖZÜL A THEMIS MAGÁNTŐKEALAP VEZETTE KONZORCIUM NYERTE A VERSENYT. 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó koncessziós hivatal, hogy a pályázatokat és az eljáráson indulókat ellenőrizze, 800 millió forintért szerződtetett tanácsadókat az utak koncesszióba adásához még tavaly ősszel: a gyorsított közbeszerzési eljárással választotta ki a Nemzeti Koncessziós Iroda a Deloitte Zrt.-t pénzügyi, míg a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodákat jogi tanácsadásra, nettó 400-400 millió forintért. A tanácsadás a gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adásához szükséges.

„Nem gondolom, hogy a koncessziós eljárás szűkítené a versenyt, mert meg kellett nevezniük azt az alvállalkozói kört, akikkel együtt dolgoznak” – jelentette ki az Index kérdésére Rogán Antal, aki szerint a Colas-Strabag évtizedek óta versenyelőnyben volt Magyarországon, most élesedhet ki a verseny, hogy a hazai szereplők helyzetén még javít is.

Bíró Marcell a választ azzal egészítette ki, hogy Európában a 35 éves időtartam a koncessziós szerződéseknél a középmezőnyben van. „Az állam pedig nem érdekelt abban, hogy az elvárt fejlesztéseket 35 évnél rövidebb idő alatt hajtsák végre, rövidebb idő alatt gazdálkodják ki ezeket a tételeket” – tette hozzá. Majd Bíró jelezte, hogy mivel egy nyílt uniós közbeszerzési eljárásról volt szó, ennél transzparensebb, versenybiztosító mód nem létezik egy ilyen koncesszió megkötésére.

„Mivel ebben egy fillér uniós pénz nincs, így ehhez Brüsszelnek semmi köze nincs” – jelentette ki Rogán Antal a Napi.hu azon kérdésére, hogy nem számítanak-e kritikára amiatt, hogy az eddig is európai uniós szervek gyakran bírálták Magyarországot, hogy a közbeszerzéseken gyakran befutók egy szűk kör, amelyből most a Themis vezette konzorciumban is feltűnik néhány cég.

Ezt az eljárást bárki megtámadhatta volna a közbeszerzés alatt, de ilyen nem történt

– tette hozzá a kabinetminiszter, aki kijelentette, hogy a legjobb ajánlatot kellett letenni az asztalra, ezért semmilyen módon nem játszott szerepet például az, hogy Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László vállalkozók érdekeltségei is részt vesznek a kiválasztott konzorciumban. Mint elmondta, hogy rengeteg kockázatokat vállalt a szerződő csoport, amelyben az állam nem vállal át rizikófaktorokat. 

„Értem, hogy mindenki elkezd Szíjj Lászlózni és Mészáros Lőrincezni, de ezek a szereplők mindig versenyen nyertek” – tette hozzá a miniszter, aki azt is kijelentette, hogy jónak tartja, hogy ezek a szereplők felnőttek a Colas és a Strabag mellett. Rogán Antal később azt is elmondta, hogy nehezebben nézne a választók szemébe, ha egy külföldi cég futott volna be a versenyen.

Kérdésre azt is közölték, hogy az Európai Bizottság jogilag nem indíthat kötelezettségszegési eljárást a koncessziós szerződések miatt, mivel uniós költségvetési források nem érintettek, a koncessziós szerződések pedig megszokott konstrukciók Európa-szerte.

A legutóbbi fejlemény pedig az, hogy márciusban rövid időn belül a második olyan ítélet született meg, amely arra kötelezi a Nemzeti Koncessziós Irodát, hogy adja ki azokat a megelőző számításokat, amelyek alapján a kabinet arra a döntésre jutott, hogy megéri a magyar államnak az autópálya-üzemeltetést és -építést is 35 évre koncesszióba adni egyetlen magáncégnek. Mindkét esetben a Transparency International próbálta előbb közérdekű adatigénylés keretében megismerni a részleteket és az okokat, majd ennek eredménytelensége után bírósági eljárást kezdeményeztek.

(Borítókép: Személygépkocsi-forgalom az M1-es és az M7-es autópályák közös fővárosi bevezető szakaszán, Budaörs térségében 2021. szeptember 5-én. Fotó: Jászai Csaba / MTI)



  • Bérelnék
  • Személyi kölcsön