Ma van a biológiai sokféleség nemzetközi napja

Az elmúlt években minden eddiginél többet, mintegy 38 milliárd forintot fordítottak természetvédelmi fejlesztésekre – közölte az Agrárminisztérium.

Az Agrárminisztérium a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal (NBGK) közösen elindítja az „Év tájfajtája és haszonállata” szemléletformáló kezdeményezést.

A biodiverzitás nemcsak az élővilág megőrzése miatt fontos, hanem élelmezésbiztonsági stratégiai kérdés is.

A kétszertermő körte a kiválasztott

Az idei év kiválasztottjai egy hazai gyümölcstájfajta, a kétszertermő körte, valamint a pannon méh, amelynek példányai a beporzáson keresztül is szoros kapcsolatban vannak egymással.

A kezdeményezés célja annak bemutatása, hogy a szupermarketek polcain található gyümölcs- és zöldségfajtákon túl nagyon sok, helyi viszonyokhoz alkalmazkodott fajta van még mindig Magyarországon – írja az MTI.

A magyarországi élelmezés alapjait biztosító genetikai értékek hosszú távú megőrzéséért a tárca génmegőrzési stratégiát dolgozott ki, melynek végrehajtása 2019-ben kezdődött meg. A programban az állami génbanki hálózat megerősítésén, konkrét mintaprogramok megvalósításán és a Kárpát-medencében még fellelhető fajták megmentésén keresztül eddig mintegy 6,5 milliárd forintot fordítottak a hagyományos növény- és állatfajták megmentésére.

Az élővilág sokfélesége – a biodiverzitás – önmagában is érték, a környezet stabilitásáról és alkalmazkodóképességéről is gondoskodik, vagyis ez teszi a földet az ember számára élhető hellyé.

„A megoldás részei vagyunk”

A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen szolgáltatásokat, úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújt. Az egészségesen működő biológiai rendszerek a többi között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot és egyéb nyersanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják az embereknek, sok más élő szervezettel együtt.

A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a természeti katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában is.