Csaknem kétmillió pályaelhagyó van Magyarországon
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
A Profession.hu ezer munkavállaló megkérdezésével mérte fel a hazai munkaerőpiac mobilitását és az állás-, valamint pályaváltások gyakoriságát. A motivációk és az okok különbözőek, de meglepően sokan váltottak már területet, és továbbra is sokan terveznek továbblépni.
A legtöbb pályaváltó (35 százalék) két–öt évvel ezelőtt választott új területet magának – ebben az időszakban komoly szerepet játszottak a koronavírus-járvány miatti munkaerőpiaci átrendeződések is. Az elmúlt egy évben a korábban pályaváltók 25 százaléka, öt–tíz évvel ezelőtt húsz százaléka, tíz évnél régebben pedig 22 százaléka váltott pályát.
Míg a pályaelhagyók negyede tervezi a visszatérést, háromnegyedük biztos benne, hogy többé nem fog visszatérni előző szakmájához.
A kutatásból kiderült, hogy átlagosan egy–öt évet dolgoztak korábbi szakmájukban a váltást megelőzően, 18 százalékuk azonban bő tíz év után döntött úgy, hogy otthagyja az eredeti vagy korábbi területét.
A munkavállalók közel harmada sosem gondolt a pályaváltására
A kutatásban részt vevők kevesebb mint harmada volt az, aki még sosem gondolkodott azon, hogy pályát vált – ez leginkább az alapfokú végzettségűekre és a 60–65 évesekre jellemző. Körükben felülreprezentáltak azok a 30–39 évesek, akik 11–20 éve léptek be a munkaerőpiacra, valamint az 50–59 évesek.
A többség (36 százalék) azonban már legalább egyszer módosított a pályáján. Ez leginkább a jelenleg szabadúszóként dolgozókra jellemző, valamint a 29 év alattiakra.
Azoknak, akik már elhagyták korábbi szakterületüket:
- közel fele a jobb fizetésért hozta meg ezt a döntést;
- 29 százalék az izgalmasabb feladatok reményében;
- ugyanennyien a munkahelyi kiégés miatt;
- amit sorrendben az új képzettség megszerzése miatti történt pályaváltás követ (19 százalék);
- 17 százalék azok aránya, akiknek valamilyen okból megszűnt a munkahelyük, és nem találtak munkát az eredeti szakmájukban;
- közel ennyien vannak azok, akiknek ellehetetlenültek a munkavégzéshez szükséges feltételeik, vagy a koronavírus-járvány miatt megszűnt az állásuk, leállt a szektor, ahol addig dolgoztak;
- a munkavállalók öt százaléka azért módosított pályát, mert elavuló területen vagy elavuló technológiával dolgozott, a munkakör automatizációja miatt pedig négy százalékuk volt kénytelen váltani.
Munkahelyváltás szakterületen belül
Az állásváltás alapvetően kisebb kihívást jelent a pályaváltáshoz képest, hiszen az eredeti szakmán belül maradva a munkavállalónak jó eséllyel nincs szüksége különösebb szakmai átképzésre.
Az emberek fele azonban úgy látja, hogy az állásváltás is jelentős megterheléssel jár, amelynek ellenére tízből négy válaszadó szerint megéri, mert jobb lehetőséget biztosíthat a magasabb fizetés vagy egy jobb pozíció megszerzésére.
Állásváltást leginkább ösztönző tényezők:
- a magasabb bér,
- a jó csapat,
- az idő- és térbeli rugalmasság.
- A fizetéssel mint tényezővel nem számolva szinte minden második dolgozó, illetve álláskereső elsősorban egy jobb állás reményében váltana, ahol számára megfelelőbb a munka vagy jobban érzi magát.
- Negyedük az esetleges váltás okaként a megbízhatóbb munkahelyet jelölte meg vágyott célként, illetve egy jobb helyen lévő vállalatot.
Hányszor váltunk állást életünk során?
Önmagában nem a kor, lakóhely vagy végzettség, hanem leginkább az adott időszakra jellemző munkaerőpiaci helyzet és a munkavállaló preferenciái határozzák meg a munkahelyváltást. Egy átlagos 18–29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddig karrierje során, míg a 30–39 évesek 4,2, a 40–49 évesek pedig öt munkahelyen; a 60–65 év közöttiek esetében sem emelkedik ez a szám öt fölé.
Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy helyen tölt, azonban a dolgozó emberek közel negyedével előfordult már, hogy maximum vagy kevesebb mint egy hónapot töltött egy vállalatnál.
Az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosban nő az egy munkahelyen letöltött idő hossza. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan negyven százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.
Hol keresünk új munkahelyet?
A váltásban gondolkodók többsége álláskereső portálokon néz utána az új lehetőségeknek, e csatornát a Facebook, majd az ismerősi kör követi (utóbbi volt két évvel ezelőttig a legfőbb hírforrás, azonban mostanra az állásportálok és már a Facebook is megelőzte).
A jelenlegi munkaerőpiacon a vállalatok számára kifejezetten fontos, hogy optimalizálják a toborzási folyamatukat a hatékony felvétel érdekében.
A potenciális jelöltek megtalálása érdekében az aktív munkakeresők mellett a passzív, de potenciális jelöltek, azaz a pályaváltók megszólítására is érdemes figyelmet fordítani, ami többek között a megfelelő álláshirdetéssel is megvalósítható.
Munkaadóként nagy előnyt jelenthet, ha feltüntetjük a meghirdetett pozícióért járó munkabért: tízből nyolc munkavállaló jelölte meg ezt mint az álláshirdetés legfontosabb tartalmi elemét. A kínált bér fizetési sávban is feltüntethető, nem szükséges egy konkrét összeget meghatározni. A fizetés mellett a szellemi munkát végzők körében a munkakör, míg a szak-, betanított és fizikai munkát igénylő területeken a munkarend pontos leírása számít még kiemelten fontosnak
– tanácsolja Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR-igazgatója.
A kutatás online adatfelvétellel készült, önkitöltős kérdőív formájában egy ezerfős mintán, amely reprezentatív a 18–65 éves internetezőkre, nemre, korra, iskolai végzettségre, településtípusra és régióra 2021 őszén.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)