Az óriási munkaerőhiány miatt teljesen elszálltak a bérigények a vendéglátásban

Míg 2019-ben 193 ezer ember dolgozott a szállodaiparban és a vendéglátásban, ebből 150 ezer ember az előbbi szektorban, a koronavírus-járvány miatt már 2020-ban 40-50 ezer ember tűnt el közülük. A helyzet pedig idén sem javult érdemben, hatalmas a munkaerőhiány – mondta el az Indexnek a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Kovács László. A szakember szerint a pandémia alatti leállások, a kiszámíthatatlanság sokakat késztetett arra, hogy otthagyják a szakmát, és inkább olyan területen helyezkedtek el, ahol a bezárásokkal járó bizonytalan helyzet kialakulására kisebb az esély.

A legtöbben nem jönnek még vissza a vendéglátásba tartósan dolgozni. Sokan alkalmanként beugranak, kisegítenek, de még nem érzik elég stabilnak a helyzetet, hogy teljes állást vállaljanak. Főként a szakképzett személyzet hiányzik – ismertette a részleteket Kovács László, aki tud olyan nagyobb áruházról, ahol egy műszakot kiadnak a szakképzett szakácsok, akik most árufeltöltőként dolgoznak. Egy részüknek meg is tetszett, hogy kevésbé stresszes munkakörnyezetben dolgozhatnak, amelyben tervezhetőbb, a családdal jobban összeegyeztethető a beosztás. Másoknál pedig a munkakedv tűnt el.

Mint közölte, az erős munkaerőhiány mellett nagyon kicsi a kínálat, így a szabadon lévő munkavállalók között vannak olyanok, akik irreális bérigényeket jeleznek a vállalkozóknak. Míg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 8,5 százalékos márciusi inflációval és a nettó átlagkereset 17,3 százalékos emelkedésével számolva a reálkereset 8,1 százalékkal nőtt egy év alatt, azonban ennél a vendéglátásban a munkáltatók sokkal magasabb fizetési igényeket hallanak.

„Egy vállalkozó számára erősen kétséges, hogy ki tudja gazdálkodni ezeket a béreket úgy, hogy az üzlete fennmaradjon. Sokaknál, akik kényszerűségből teljesítik a munkavállalók által támasztott magas fizetési igényeket, kockázatos, hogy szezont tudnak zárni” – mondta el a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a kockázatokról. Szerinte eközben a legtöbb vállalkozónak pont az lenne az érdeke, hogy jó körülményeket teremtsen, olyan béreket fizessen, hogy az állandó munkaerő ne akarjon távozni, de a jelen helyzetben a külső körülmények sem segítik ebben őket.

Az energiaárak 200-300 százalékkal emelkedtek a vállalkozások számára az előző évhez képest, mivel a lakossággal szemben rájuk nem érvényes a rezsicsökkentés. „Nyugat-Európában és Magyarországon az alapanyagárak nagyjából hasonló szinten vannak már, az energiaárak is közel azonosak. A munkabérek is a nyugati színvonalat mutatják, így egyedül az eladási árnál van már csak különbség a magyar piac rovására, viszont az itthoni közönség nem fogad be egy jelentősebb azonnali, együtemű drágulást” – tette hozzá Kovács László, aki szerint elkerülhetetlen, hogy idővel elérjék az árak a nyugati színvonalat, mert már minden összetevő felzárkózott ehhez.

Mindezek ellenére a vendéglátásban a képzett dolgozókat igyekeznek megtartani, biztosítani számukra a reális béremeléseket, várják az idei nyári szezont, hogy a lehető legjobb eredménnyel zárjanak, a szektor levegővételhez jusson.

Aki az elmúlt két év nehézségei után nem adta fel, az elhivatott, hogy ezt csinálja. A legtöbbeknek egyértelmű, hogy a vendéglátás nem egy aranybánya, viszont szeretnek ezen a területen dolgozni

– tette hozzá Kovács László, aki szerint erős az optimizmus a szektorban.

Nyugati árak, keleti problémák

Úgy látja, hogy a vendéglátósok emiatt nem tudják az indokolt szinten felemelni az árakat, pedig a költségeik csak az árubeszerzésnél 25-30, de akár 40 százalékkal is emelkedhettek. Egyes esetekben még ennél is több pluszkiadásuk keletkezett: példaként említette, hogy míg télen az étolaj nettó nagykereskedelmi ára 550 forint volt literenként, most 1350 forint (ha egyáltalán van), de a tejfölök ára is 600-ról 900 forintra emelkedett négy hónap alatt.

Eközben a csirkecomb bekerülési költsége 600 forintról duplázódott 1200 forintra. Az éttermek ráadásul nem vásárolhatnak a nagykereskedőktől hatósági áras csirkemellet, ennek a beszerzési költsége még a combénál is nagyobb mértékben nőtt a beszállítóknál. Pontosan azért, mert a mellre nagy a kereslet a kiskereskedelemben, így ami marad, az már magasabb áron kerül a vendéglátósokhoz.

„A vendéglátósok viszont ennél kisebb mértékben emeltek az árakon. Volt, ahol két lépcsőben 8 százalékot, máshol egyben 15 százalékot drágultak a tételek. És az áremelkedésnek nincs vége, hiszen naponta változhatnak a beszerzési árak” – mondta el a helyzetről Kovács László.

A legfojtogatóbb probléma azonban mind közül a munkaerőhiány. „Az alapanyagokat meg lehet venni, ha drágábban is. Energia van, csak magasabb áron. A munkaerőpiacon viszont nincs miből választani, nincs elég ember. A több fizetés sem mindig oldaná meg a problémát” – írta le az ágazat körülményeit a szakember.

A munkaerőhiány főleg Budapesten és a Balatonon húsba vágó: a fővárosban a pandémia alatt drasztikusan visszaesett a külföldi turisták száma, de az ország legnagyobb tavánál is érezhető volt a csökkenés. A Balatonon és az üdülőhelyeken ugyanakkor a magyar turisták pótolják a kieső külföldieket. Sokat segített, hogy a Széchenyi-kártyákat sokan használhatták az éttermekben. Vidéken viszont részben azért, mert az emberek a kisebb közösségekben jobban ismerik egymást, összetartóbbak, másrészt az alternatív munkalehetőségek hiánya miatt is kevesebben hagyták el a vendéglátásban lévő állásukat.

A szektorban mindenki elszánt a munkára, ahogy eddig sem volt tömeges bezárás a probléma nagyságához mérten, a vendéglátósok nagyon várták az újranyitást – közölte Kovács László a szereplők motivációjáról. Szerinte aki az elmúlt két évben kitartott a sok probléma és veszteség dacára, az mind nagyon elszánt, keményen dolgozik, hogy visszatérhessen a normális kerékvágásba a szektor élete.

Arra kérdésre, hogy a háború miatt Magyarországra menekülő lehet-e munkaerő-tartalék, azt mondta, hogy kis létszámban, de dolgoznak már ukránok egyes helyeken. Azonban nem olyan számban, hogy az lefedje a létszámhiányt. A munkát vállalók között egyébként nemcsak ukránok vannak, hanem például olyan nigériai vagy más országból származó cserediákok, vendégmunkások is, akik épp ott tartózkodtak a háború kitörésekor, majd Magyarországra menekültek.

Ezzel együtt optimisták a vendéglátásban

A tavalyi és tavalyelőtti szezon összességében nagyon erős volt: a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján a turisztikai forgalom mindhárom nyári hónapban felülmúlta a 2020-as számokat. Júniusban 66, júliusban 22, augusztusban pedig 16 százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma országosan 2020-hoz képest. Összességében az előző nyáron 14,9 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szálláshelyek, ami 25 százalékos pluszt jelentett.

A belföldi turizmus élénkülésével párhuzamosan meglódult a vendéglátás is, ahol szintén nagyon erős szezont zártak 2020–2021-ben az üdülőhelyeken. Mint Kovács László elmondta, idén is arra számítanak, hogy erős nyaruk lesz. Az előrejelzések szerint az őszre is jelentős forgalom várható. 

Mint fogalmazott:

Ha dolgozhatunk, akkor bizakodunk.

(Borítókép: Kirándulók a keszthelyi mólón az újranyitás napján, 2020. május 9-én. Fotó: Varga György / MTI)