Európa a közlekedési rezsi csökkentésében hisz, Magyarország más úton jár

Teljesen más megközelítéssel próbálja megoldani az Olaf Scholz kancellár vezette német kabinet, mint a magyar azt a problémát, hogy a lakosságra túl nagy terhet rónak a közlekedési költségek. Míg az Orbán Viktor-féle budapesti vezetés ársapkát vezetett be a nem prémium üzemanyagokra, és 480 forintban maximalizálta a literenkénti árakat, addig a német vezetés 9 euróért (3400-3600 forintért) ad havibérletet a lakosságnak, hogy többen válasszák a tömegközlekedési eszközöket.

Németországon belül így pont a nyaralások főszezonjában lesz olcsó a bérlet, remélve, hogy az emberek többet utaznak majd vonattal és busszal. Viszont még nem teljesen hibátlan a terv: a Deutsche Bundesbahn hasonlóan sokat bírált vasúttársaság, mint a magyar MÁV. A nyugat-európai országokhoz képest kifejezetten hosszúak a menetidők, ha valaki a Balti-tengertől utazna a Feketeerdőig, akkor több mint fél napot is utazhat.

Bár az utazók olcsón közlekedhetnek, egyelőre el kell viselniük a késéseket és a tömeget, mivel a busz- és vonatüzemeltetők küzdenek a rohammal.

A 83 milliós országban június és augusztus között akár 30 millió havi felhasználóra is számítanak. Az első nagy teszt a hétvégén várható, amikor az ország nagy részén pünkösdi hétvégét tartanak – derül ki a Deutsche Welle ismertetőjéből.

Katja Diehl mobilitási szakértő szerint a jegyek különösen az alacsony jövedelműeknek és a családoknak kedveznek majd, akik olcsón szeretnének utazni Németországban. Kétségét fejezte ki, hogy a nyári programnak nagy hatása lesz az ingázók viselkedésére, bár a telt házas vonatok a kereslet növekedésével erősíthetik a tömegközlekedés intenzívebb finanszírozása melletti érveket – írja az AP.

A tömegközlekedés erőteljesebb kihasználása jelentősen csökkentheti az üzemanyag-felhasználást. Összességében egy telt házas busz 75-80 százalékkal kisebb egy főre jutó fogyasztást jelenthet, mint ha ezek az utasok inkább autóval közlekednének.

Magyar szemmel is olcsó

A kilenceurós jegy még a magyar pénztárcákhoz mérten is nagyon olcsó. Összehasonlításképpen: a budapesti BKV-bérlet ára 9500 forint, de nem is érvényes az egész országban. A MÁV-nál egy 30 napos országos vasúti bérlet 237 800 forintba kerül 500 kilométeres távra. A németeknél azonban nincs távolsági korlátozás.

Az is mutatja, hogy mennyire olcsó a jegy, hogy míg Magyarországon a bruttó átlagkereset 546 000 forint volt áprilisban, addig Németországban 1 645 583 forint (4168 euró) volt ez a Trading Economics adatai szerint.

A környéken még komolyabb lépéseket jelentettek be

Németország néhány szomszédja átfogóbb, hosszabb távú megközelítést alkalmaz a tömegközlekedés használatára való ösztönzés terén.

Ausztria tavaly indította el az „klímajegy” akciót, amely a közlekedés minden formájára kiterjed. Éves szinten 1095 euróba (most mintegy 432 550 forintba) kerül, de családok és az alacsony jövedelemmel rendelkezők számára kedvezményeket biztosítanak. 

A német környezetvédők bírálták a kormányt, amiért a kedvezményes jegyeket az üzemanyagadó csökkentésével egyidejűleg vezette be, mivel a támogatás az olajcégeket segíti, miközben aláássa az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az emberek átálljanak az éghajlatbarát közlekedési módokra. Olaf Scholz kancellár elutasította ezeket a vádakat. Egy nappal mindkét intézkedés hatályba lépése előtt Scholz azt mondta: meg van győződve arról, hogy „nagyon-nagyon nagy siker lesz” a német közlekedésirezsi-csökkentés.

(Borítókép: Utasok a berlini főpályaudvaron. Fotó: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)