Terjednek a hírek a benzinkutas trükközésekről, de mi igaz a rossz oszlopokról és a vizezett benzinről?

Először november 15-től február 15-ig tervezték hatósági árassá tenni a nem prémium dízel és 95-ös benzin üzemanyagokat a benzinkutakon, aztán több mint fél év telt el, de még mindig az olcsó tankolás mámorában élnek az autósok. Pontosabban most már csak a magyar forgalmi engedéllyel rendelkező autók tulajdonosai tölthetik tele az autót a csökkentett áron, mert a hivatalos indoklás szerint ellátási gondokhoz vezetett volna, ha folytatódik a határok másik oldalán divattá vált benzinturizmus.

Most időszakosan az az autósok között slágertéma, hogy vajon a külföldi rendszámos autókkal hogyan lehet kijátszani a rendszert. Van, aki arra esküszik, hogy takarásban áll meg, és bízik abban, hogy ha tökéletes magyarsággal áll be a pénztárhoz, akkor nem gyanakodnak rá. Bár vannak figyelmetlenebb kutasok, de jellemzően fennakadnak a külföldi rendszámosok, mert viszonylag kevesen néznek félre, ha a 

– Forgalmi engedély van?

– Jaj, a kocsiban maradt...

párbeszéd lezajlik fél perc alatt. Jön a cipőnézegetés, majd a vallomás, hogy „hát dunaszerdahelyi a rendszám, de magyar vagyok”, majd újabb fél perc múlva már csipog is a kasza a 700–750 forint/liter árfolyamon számított kurzussal.

A hatósági ár bevezetésekor viszont másfajta történetek terjedtek az autósok között: mindenki arra számított, hogy a kényszerhelyzetben lévő független kutak vagy rafkósabb hálózatosok majd valahogy megoldják, hogy kevesebbet kelljen az autókba tölteni a 480-as áron. Az ilyen történeteknek próbáltunk a végére járni benzinkutasok, taxisok, fuvarozók, futárok és más sofőrök beszámolói alapján.

Megnőtt a tank

„Úgy tűnik, megnőtt a tankom. Az autó tankja elvileg 100 literes, korábban, ha üres volt, 97-98 liter ment bele. Ezzel szemben mostanában 100 feletti mennyiségeket tudok tankolni” – mondta egy, az Indexnek név nélkül nyilatkozó fuvaros, aki napi 8-9 órát megy Budapesten belül.

„A kollégáim is tapasztaltak hasonlót több kúton is. Korábban furgontól függően 80-100 litert tankoltak, most ennél 5-10 százalékkal többet” – tette hozzá. Kalkulált is egyet, miszerint korábban 9-10 literes volt az átlagfogyasztás, az autó is ennyit mutat, ezzel szemben az elmúlt hónapokban a számok alapján 10-11 literre szökött fel a fogyasztás. 

„Én rákérdeztem az egyik kúton, hogy ennek mi lehet az oka, de csak húzták a szájukat. Akad több kollégám, aki szintén szóvá tette a nagyobb tank problémáját, de ők sem kaptak érdemi választ” – fogalmazott a fuvaros. 

A fenti történetekkel bárki találkozhatott, de valójában egy ezeréves városi legendáról van szó. Nagyjából olyan gyakran kel újra életre ez a történet, mint ahányszor beszámol az amerikai sajtó arról, hogy Krisztus arca megjelent egy pirítóson. Utána néhány hétig slágertéma, követők százai jelennek meg, akik megesküsznek, hogy ők is láttak ilyet, majd továbbmennek. Néhány történet még csodatételeket is kapcsol a megnőtt tankokhoz és/vagy a szent kenyerekhez.

Viszont annyira régi ez a történet, hogy a Totalcar például már 2008-ban részletesen leírta, hogyan lehet a 45 literes tankba 50 liter benzint tolni. 

Másrészt a kutakon eleve van egy kis eltolódás a valósághoz képest: a mérésügyi törvény +/-0,5 százalék tűrést határoz meg az oszlopon kijelzett számhoz képest. A toleranciasávot azért határozták meg, mert nem minden töltőcső, szivattyú, pumpa egyforma, de idővel a mérőeszközök is kopnak. Ezeket egyébként ellenőrzik a kutakon, jellemzően gyakran cserélik is őket, mert az a mérőóra, ami ma felfelé csal, két nap múlva már lefelé tévedhet. A kopóalkatrészek nem válogatnak.

Megkerestük a Magyar Autóklubot is, hallottak-e valamilyen tömeges panaszról, de nem tapasztaltak hasonlót.

Vacakabb a nafta

Ahogy a gumitankos történetnél már idéztük az egyik fuvarozót, sokan mondják, hogy nőtt az átlagfogyasztásuk.

„Ugyanazt az autót nyúzom, ápolom, minden igényét ismerem, de most egy jó litert ugrott az átlagfogyasztás” – mondta nekünk egy taxis, aki szerint a kollégái is hasonlókat tapasztalnak. Viszont őneki két magyarázata is van erre:

• A elmélet: vizezik az üzemanyagot, hogy növeljék a térfogatot, így literenként nyerve pár tíz forintot;
• B elmélet: mivel a 480 forintos átlagár alacsonynak tűnik, sokan használják úgy is az autójukat, ahogy korábban nem, ami dugókat eredményez, miközben nyáron eleve több a felújítás.

Állandó útvonalakon közlekedő autósokkal beszélve jellemzően senkinél nem voltak anomáliák a fogyasztásnál. Inkább a légkondicionálóra tippeltek sokan, akiket kérdeztünk az ilyen anomáliákról: megjött a meleg, az autók belterében viszont maradt a tavaszias 22 Celsius-fok.

Gyakrabban fordul elő, hogy pont nincs készlet

A közösségi oldalakon sorra terjednek képek a csontra száradt kutakról, ahol a hatósági áras üzemanyag pont nincs, csak a prémium. Ha a szükség nagy úr, megveszik ezt az autósok, de ritkább, hogy valaki csutkára száradt tankkal érkezik meg.

Másrészt a legnagyobb hálózatok is gyakran panaszkodnak készlethiányra, valamint a kormány lépése is a magyar–külföldi rendszám szétválasztásával is inkább azt támasztja alá, hogy eleve rosszabb a kínálat, mint direkt arra játszanának a kereskedők, hogy ne tudjanak az autósok vásárolni.

Viszont ezt a tézist a legnehezebb ellenőrizni. Pontos adatai a szándékosan alacsonyan tartott készletekről a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak lehet. Cikkünk készítése előtt már hetekkel megkerestük a hatóságokat, de mind ez idáig nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy hány és milyen szabálytalanság ügyében kellett eljárniuk. 

Tömeges bírságolásnak nem ment híre

Így hivatalos adat annyi van, hogy február 5-ig, vagyis a hatósági áras tankolás kevesebb mint első 3 hónapjában összesen 3,2 millió forintnyi bírságot szabtak ki, és alig 12 esetben tapasztaltak szabálytalanságot, pedig ezernél is több töltőállomást ellenőriztek. A NAV százezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. Az ismételt jogsértésnél pedig akár fél évre is bezárathatja a benzinkutat, ilyenkor az üzemeltetést egy nyilvántartott szolgáltató veszi át.

A legtöbben épp ezt nem kockáztatják meg: április végén Egri Gábor, az árstop után létrejött Független Benzinkutak Szövetségének elnöke azt mondta, hogy a kisebb kutas vállalkozások 80 százaléka csődközelben van. Azóta ugyan a kormány enyhítette a terheiket – a külföldiek tankolásának korlátozása is talán segít rajtuk –, de az elmúlt hónapok anyagi terhei mellett a legtöbben nem kockáztatnak.

(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)