Visszaharapnak a szankciók, kérdés, meddig bírja a klíma
További Gazdaság cikkek
- Megállíthatatlanul drágulnak az albérletek, így emésztik fel a fizetéseket
- Nagy Márton hatalmas változásokat jelentett be, ez a SZÉP-kártyákat is érinti
- A kormány és a területi képviselő folyamatosan nyomon követi a Dunaferr-ügyet
- A kormánynak lépnie kell, óriási kihívást kapott Magyarország
- Tovább emelkednek az árak a benzinkutakon
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta prognózisát azzal kapcsolatban, hogyan léphet előre az EU a megújuló energiaforrások termelésének növekedésében, miközben mérsékli függőségét az Oroszországból importált fosszilis energiahordozóktól . A jelentés elismeri, hogy az utóbbi miatt a kontinens kénytelen lesz tovább támaszkodni szénkészleteire, mint korábban tervezték – derül ki a CNBC ismertetőjéből.
A REPowerEU névre keresztelt terv szerint az energiatakarékosság erősítésére, a zöldenergia-átállás felgyorsítására és az orosz energiafüggőség mielőbbi leépítésére 2022 és 2027 között 210 milliárd eurót kell költeniük a tagállamoknak (ez Magyarország éves GDP-jének nagyjából másfélszerese). Az Európai Bizottság legradikálisabb javaslata az, hogy a tagállamok emeljék meg a megújuló energiaforrások súlyának növelésével kapcsolatos céljukat. E szerint ezek arányát a teljes energiamixen belül 2030-ra nem negyven, hanem 45 százalékra kellene felvinni.
Ahogy arról részletesen írtunk, a REPowerEU-javaslat négy pillérre épül, amelyeknek köszönhetően az EU 2027-re akár teljesen leszakadhat az orosz energiaforrásokról. A tervezet egyébként vészforgatókönyvként is használható, ha az orosz gázszállítás egyik pillanatról a másikra megszakadna.
- az energiahatékonyság fejlesztése,
- az energiaellátás diverzifikálása,
- a megújuló energiaforrásokra való áttérés felgyorsítása a fő irány,
- de energetikai befektetéseket és fedezeti megoldásokat is tartalmaz.
Az európai javaslat egy időben jelent meg azzal, hogy Dánia, Hollandia és Németország bejelentette: együttesen 65 gigawattra akarják emelni offshore szélenergia-termelési kapacitásukat 2030-ra, majd az évszázad közepére el akarják érni a 150 gigawattot (a paksi atomerőmű áramtermelési kapacitása két gigawatt).
Nem lesz olcsó
Az Európai Bizottság becslése szerint az orosz olajimport helyettesítése 1,5-2 milliárd euró értékű beruházást igényel, az orosz gáz kiváltását segítő folyékonygáz-import biztosításához pedig tízmilliárd euró értékű fejlesztésre lesz szükség 2030-ig.
Ezzel egyidejűleg kellene leszorítani a szén-dioxid-kibocsátást ugyaneddig az időpontig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal. A 2050-es cél a nettó karbonmentesség elérése, azaz a légkörben felhalmozódó szén-dioxid-kibocsátás megszüntetése.
A REPowerEU-ból az is kiderül, hogy az orosz olaj- és gázfüggőség leépítésének nagy ára van, nevezetesen a meglévő szénkapacitásokra hosszabb ideig kell építeniük az EU-tagállamoknak, mint korábban tervezték. Hasonló a helyzet a nukleáris energiával és a kontinensen található gázmezőkkel.
A jelentésnek ez a része nem kerülte el a környezetvédők figyelmét. „A REPowerEU-ban foglalt tervek állítólag a zöldenergia-átállás felgyorsítását szolgálják, ám az Európai Bizottság az egyik kezével (ezen a téren) ad valamit, amit a másikkal (a fosszilis energiahordozók túlélésével) elvesz” – véli Eilidh Robb, a Friends of the Earth Europe környezetvédelmi szervezet aktivistája. A szükséges és helyes zöldenergia-projektek mellett ötven olyan projekt is szerepel a tervek között, amelyek meghosszabbítják, sőt bővítik a hagyományos energiahordozók felhasználását.
(Borítókép: Alex Kraus / Bloomberg / Getty Images)