Az idősek zöme kétszázezer forint nyugdíjat sem kap, mi lesz ebből?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a két héttel ezelőtti Kormányinfón hangsúlyozta, hogy bár a következő években csökkentés várható a kormányzati kiadások egyes területein, a nyugdíjakat ez nem fogja érinteni. Ennek apropóján megnéztük, milyen anyagi helyzetben vannak az idősek Magyarországon, és mire számíthatnak azok, akik még aktív éveikben járnak.

Mennyi a magyarok nyugdíja?

A legfrissebb hivatalos átlagnyugdíj-statisztikák 2020-ról szólnak: ezek alapján több mint 2,5 millió ember részesült nyugdíjban vagy valamilyen egyéb járandóságban, az ellátásuk egy főre jutó összege körülbelül havi 133 ezer forint volt. Köztük némileg jobb helyzetben vannak az öregségi nyugdíjasok, ők 2020-ban fejenként havi 151 ezer forint körüli járadékot kaptak.

2021-re vonatkozóan ugyan hivatalos átlagadat még nem elérhető, de a KSH annyit már közzétett, hogy tavaly hányan tartoztak az egyes jövedelmi kategóriákba az összes nyugdíjas közül. Ezekből az információkból kirajzolódik az idős korosztályban régóta fennálló anyagi egyenlőtlenség. A nagy többség szerény mértékű nyugdíjat kap, de több tízezren vannak azok is, akiknek a havi járadéka az átlagbért is meghaladja.

Látható, hogy az idős társadalom megoszlása igen széles spektrumot fed le: negyvenezer forint alatti nyugdíjakkal éppen úgy találkozhatunk, mint háromszázezer forint feletti összegekkel. Éppen ezért csalóka lenne egyetlen átlagértékkel leírni az egész sokaságot, inkább arra érdemes figyelnünk, milyen anyagi szint környékén csoportosul az idősek többsége. Elmondhatjuk, hogy a magas nyugdíj sajnos viszonylag kevesek kiváltsága, míg az elsöprő többség (83 százalék, azaz körülbelül 1,94 millió ember) kevesebbet kap havi kétszázezer forintnál.

Szembeötlő a különbség a férfiak és a nők között is, aminek főként a múltbeli jövedelmi helyzet lehet a fő okozója. Jellemzőbb, hogy a nőknek nagyobb aránya tartozik az átlag alatti szinthez, míg a férfiak az átlag feletti kategóriákban képviseltetik magukat erősebben.

Sikerült-e megőrizni a nyugdíjak reálértékét?

A kormány elsődleges célkitűzése, hogy a nyugdíjakat az inflációnak megfelelő mértékben kell emelni, így az idősek jövedelme elméletileg megőrzi a reálértékét. 2022-ben például kezdésként öt százalékkal nőttek a nyugdíjak, de júliusban további 3,9 százalékos emelés érkezik, mivel az infláció magasabb lesz a vártnál. Kérdés ugyanakkor, hogy a hivatalos infláció képes-e jól bemutatni a fogyasztók által érzékelt valódi áremelkedést. A GKI Gazdaságkutató Zrt. áprilisi adatai alapján a lakosság 22 százalékos drágulást tapasztalt, szemben a 9,5 százalékos hivatalos árindexszel. Ilyen körülmények között érthető, hogy sokan úgy vélik, a jövedelmük nem tart lépést az árak emelkedésének ütemével.

További probléma az idősek szemszögéből, hogy a svájci indexálás eltörlése óta az éves nyugdíjemelések mértéke már nem függ a bérnövekedéstől. Ennek következtében leszakadás mehet végbe a bérekhez képest, amennyiben a keresetek az inflációt meghaladó mértékben nőttek. Az utóbbi években pedig pontosan ez volt a tapasztalat: így lehetséges, hogy 2014-ben még az átlagbér 68 százalékát tette ki az átlagnyugdíj, 2020-ra ez az arány már ötven százalék alá csökkent! Ily módon egyre szélesedik a szakadék az aktívak és az idősek között, és egyre ritkább lesz az, hogy valaki nyugdíjba vonulása után is képes fenntartani korábban megszokott életszínvonalát.

Hogy lehetünk mégis biztonságban?

Az idén is folytatódó elöregedés miatt arra kell számítanunk, hogy az állami nyugdíjrendszer hamarosan súlyos finanszírozási nehézségekkel fog szembesülni. Könnyen elképzelhető, hogy a nyugdíjkorhatár emelésére vagy akár a nyugdíjak csökkentésére lesz szükség: egyáltalán nem magától értetődő, hogy az állami nyugdíj mindig képes lesz a mostanihoz hasonló színvonalú megélhetést biztosítani az idősek számára.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy még aktív korunkban gondoskodjunk valamilyen kiegészítő jövedelemforrásról, amelyre idősként majd támaszkodhatunk az állami ellátásunkon felül. Jó hír, hogy már 1,6 millió ember rendelkezik a három nyugdíjcélú megtakarítás (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével. Ők azok, akik számíthatnak némi nyugdíjkiegészítésre, attól függően, hogy milyen hosszú ideig takarékoskodtak és mekkora összeget tettek félre havonta.

Az átlagos megtakarító negyven–ötven éves kora között kezdi az öngondoskodást, és nagyjából havi húszezer forintot fizet be megtakarítási számlájára. Így akár 14,3 millió forintja (mai értéken 7,9 millió forintja) is összegyűlhet az évtizedek során, amelyből több tízezer forint pluszjövedelmet tud majd biztosítani időskori önmaga számára.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)