Leszavazták a klímaadót az EP ülésén

Az EU közgyűlése korábban szerdán szavazott az Európai Bizottság javaslatának módosításairól, amely a kibocsátáskereskedelmi rendszer, a blokk legfontosabb éghajlat-politikai eszközének megerősítésére irányult. A zöldek és a szocialisták úgy vélték, hogy a módosítások túlságosan gyengítik a reformot, míg a konzervatívok túl ambiciózusnak tartották azokat.

Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást.

Az energiahiány miatt nem szigorítanának 

Ennek elérését segíti a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), amelynek lényege, hogy a cégek csak bizonyos mennyiségben engedhetnek szén-dioxidot (és más anyagokat) a légkörbe. Ha ezt átlépik, büntetőadókat kell fizetni az EU-nak. Most az energiaválság és a zöld átállás miatt ezt több oldalról is nyomás éri: egyrészt a zöld pártok azt szeretnék, ha szigorúbbak lennének a feltételek, és kevesebb karbonkvótát adnának ki, míg a konzervatívabb pártok a kialakult energiahiány miatt egyelőre nem szigorítanának.

Az Európai Bizottság pedig azt javasolja a REPowerEU programban, hogy ugyan bocsássanak ki több kvótát, de a befolyt pénzt kötelező legyen az energiatermelés megújuló forrásokra való átállítására felhasználni.

Idő kell az alkalmazkodáshoz

Egyes törvényhozók azonban az energiaköltségek gyors emelkedésére, az ukrajnai háború gazdasági következményeire és arra hivatkoznak, hogy az iparágaknak több időt kell adni az alkalmazkodásra. Emiatt eleve bizonytalan volt a javaslat sorsa – derül ki a Reuters összefoglalójából.

Nem jutott megállapodásra a szén-dioxid-piac átfogó reformjáról, miután a szocialista, a zöld és a konzervatív frakció leszavazta, mondván, nem elég szigorú, miközben lehetett tudni, hogy a jobboldali pártok biztosan nem támogatják a javaslatot. 

A jelentést, amelynek meg kellett volna határoznia a parlament álláspontját a nemzeti kormányokkal a reformok végleges formájáról folytatott tárgyalásokhoz, most visszaküldik a környezetvédelmi bizottságnak – írja a Bloomberg.

Visszavisszük a bizottság elé, és ezt az időt arra fogjuk felhasználni, hogy megpróbáljunk egy koherens közös álláspontot kialakítani

– mondta Iratxe García Pérez, a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának elnöke. 

Gál Kinga: Sikerült!

Magyar részről a Fidesz EP-képviselője, Gál Kinga azt közölte a döntésről, hogy „sikerült leszavazni a klímaadót az EP plenáris szavazásán”. (Klímaadónak azért szokás nevezni, mert a kvóta lényegében maga illetékként funkcionál, amely a kvóta felhasználása után büntetőadóvá alakul. A megnevezés azért nem pontos, mert a kvótákat a másodpiacokon tovább lehet értékesíteni, így ha egy szereplő nem használja fel, eladhatja valakinek, akinek szüksége van rá.)

„Az áttörés várat magára”

Ujhelyi István, az MSZP brüsszeli politikusa úgy értékelte a helyzetet, hogy a remélt nagy áttörés egyelőre várat magára. „A beterjesztett javaslatok jelentős részét támogattam, és most is úgy gondolom, hogy gyermekeink és unokáink jövőjének biztonsága érdekében radikális lépésekre és kompromisszumokra van szükség” – írta magyarázatában, hozzátéve, hogy az emberek érdekét kezelte elsődleges prioritásként, így végül a szociáldemokrata frakció álláspontjával megegyezően nem szavazta meg a csomagot.

Felelősek vagyunk a jövőnkért, de nem hozhatunk felelőtlen és egyenlőtlen döntéseket sem

– tette hozzá.

A ritka teljes elutasítás visszavetheti a jogszabály befejezésének időkeretét – amit az EU idén igyekszik megtenni, mivel az évtized végéig gyorsabban próbálja csökkenteni a kibocsátást.

(Borítókép: Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban, Kelet-Franciaországban 2022. június 8-án. Fotó: Frederick Florin / AFP)