Gazdagabbak az emberek, de az infláció erősen árnyalja a képet

GettyImages-1237325268
2022.06.10. 07:23
10,6 százalékos növekedést mutatott a globális pénzügyi vagyon tavaly a Boston Consulting Group friss elemzése szerint, ami a legmagasabb éves növekedési ütem az elmúlt évtizedben.

Ezzel 26 ezer milliárddal 530 ezer milliárdra nőtt a pénzügyi vagyon világszerte. Jó hír, hogy a tanulmány szerint ez a vagyonnövekedés a következő 5 évben is folytatódni fog, de az infláció súlyosan belemarkolhat a zsebekbe, főleg Ázsiában.

A globális pénzügyi vagyon 2021-ben rekordmagas, 530 ezer milliárd dollárt ért el a BCG globális vagyonkezelési iparágról szóló éves jelentése szerint. A növekedést elsősorban az erős részvénypiacok és a reáleszközök iránt megnövekedett kereslet hajtotta.

AZ EGY ÉV ALATT LÁTOTT KÉT SZÁMJEGYŰ NÖVEKEDÉS A LEGMAGASABB ÉVES NÖVEKEDÉSI ÜTEM AZ ELMÚLT TÖBB MINT 10 ÉV ALATT. A vizsgált egy évben 26 ezer milliárd dollárral nőtt a globális vagyon, így közelítette meg az 530 ezer milliárdos szintet.

A jövőre nézve is pozitív a jelentés, a következő 5 évben mintegy 80 ezer milliárd dollárnyi új vagyon keletkezhet globálisan, még az olyan rizikófaktorok ellenére is, mint az infláció és az oroszukrán háború – írja a Portfolio.

A tanulmány figyelemre méltó megállapítása:

2023-ra várhatóan Hongkong veszi át Svájc helyét, mint a határokon átnyúló legnagyobb magánvagyont kezelő ország, véget vetve a több mint 200 évig tartó svájci dominanciának.

Az előrejelzés szerint a vagyoneszközök értéke minden régióban emelkedni fog. Az ázsiai és a csendes-óceáni térségben marad a leggyorsabb növekedési ütem: 2026-ig 8,7 százalékos éves növekedési rátát jósolnak. Ha ez az ütem kitart, akkor a régió a világ vagyonának egynegyedét birtokolhatja 2026-ra.

Tovább gazdagodtak az ultragazdagok

A BCG jelentése szerint tavaly a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal az ultragazdagok (UHNW) vagyona nőtt, őket az egy csoporttal lejjebb lévő dollármilliomosok (HNW) követik 15 százalékkal, majd a vagyonos réteg (8 százalék) és a lakosság többi része zárja a sort (5 százalék). A globális pénzügyi vagyonból a második csoportba tartozó dollármilliomosok részesülnek a legnagyobb mértékben (41 százalék).

  • UHNW – Ultra High Net Worth Individuals (pénzügyi vagyonuk meghaladja a 100 millió dollárt);
  • HNW – High Net Worth Individuals (pénzügyi vagyonuk 1100 millió dollár közé esik);
  • affluent – prémiumszegmens, pénzügyi vagyonuk 250 ezer–1 millió dollár közé tehető;
  • retail szegmens – pénzügyi vagyonuk 250 ezer dollár alatti.

Vagyonnövekedés kontra infláció

Ha az inflációt is számításba vesszük, a nominális vagyonnövekedésnél jóval kedvezőtlenebb képet fest a reál-vagyonnövekedés. Globális szinten a tanulmány

5 év múlva nominális értéken közel 30 százalékos növekedést vár a pénzügyi vagyonban, ha azonban ezt kiigazítjuk az inflációval és a devizahatással, akkor már csak 15 százalékos bővülést kapunk.

Kelet-Európa és Közép-Ázsia tekintetében még nagyobb a két szám közötti szakadék:

míg nominális szinten 2026-ra 38 százalékos vagyonnövekedés várható, reálértelemben mindössze 2 százalékos bővülésre lehet számítani.

Fenntartható befektetések, kriptovaluták

A jelentés kitér a fenntartható befektetések egyre nagyobb népszerűségére is, a várakozások szerint 2026-ra ez az eszközosztály a magánbefektetések 817 százalékát teheti ki, szemben a jelenlegi 411 százalékkal.

A kriptopiac kapitalizációja 2030-ra négy-ötszörösére nőhet a BGC elemzése szerint. 

A megkérdezett ügyfelek közel négyötöde mondta, hogy fontolóra venné kriptoállományának növelését, ha a vagyonkezelők tanácsadási és oktatási szolgáltatásokat kínálnának ezen a területen.

(Borítókép: Nyaralók egy hotel medencéjénél Görögországban 2021. október 10-én. Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images)