Az MNB-nek reagálnia kellett, és nem is okozott csalódást

Már szerdán is megírtuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank lépéskényszerbe kerülhet, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tovább emeli a jegybanki alapkamatot. Ráadásul az utóbbi napokban már nem 50, hanem 75 bázispontos kamatemelési léptékről szólt a pletyka, ami igaznak is bizonyult, hiszen szerdán este közép-európai idő szerint 20 órakor a Fed 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre.

A Magyar Nemzeti Banknak erre már reagálnia kellett, és nem is okozott csalódást: csütörtök délelőtt az egyhetes betéti tenderen a kamatot 0,5 százalékponttal 7,25 százalékra emelte. A jegybank számára az a fontos, hogy az infláció mértékét csökkentse, és nincsen ugyan a forintra vonatkozó árfolyamcélja, de az importált áruk inflációja miatt (gyengébb forint esetén ugyanis több forintba kerülnének az importált áruk, melyeket más devizában kell megfizetni) a fogyasztói árindexbe begyűrűző hatásra már figyelnie kellett. Az infláció letörése szempontjából is indokoltabbá vált, hogy a jegybank a forintot se hagyja tovább gyengülni.

A forint a jegybank lépésére azonnal erősödni kezdett. Csütörtökön 10 órára az euróval szemben 395 forint alá, míg a dollárral szemben 380 forint alá erősödött.

Korábban már azt is megírtuk, hogy az EU-s források beérkezése állíthatja talpra a forintot, a Magyar Nemzeti Bank kezében pedig csak az egyhetes betéti kamat emelésének lehetősége szinte az egyetlen olyan eszköz, amivel érdemben tudja erősíteni a forintot. Az MNB ezt most komolyan is vette, ezért nem várt tovább azzal, hogy az egyhetes betéti kamatot tovább emelje. Nagyon fontos, hogy ez rendkívüli lépésnek számít, hiszen a jegybank nem az előzetesen felvázolt időpontban lépett újra, mivel addig már nem akart várni a lépéssel.

Négy tényezőre figyel a jegybank

A jegybanki döntés után Virág Barnabás alelnök és Kuti Zsolt ügyvezető igazgató tartott háttérbeszélgetést. Ebből kiderült, hogy meglátásuk szerint az inflációt erős kínálati sokkok határozzák meg, a maginfláció pedig nagyot emelkedett májusban. A termelői költségek emelkedése gyorsan áremelkedést okoz a piacon. Az első negyedévben tapasztalt erős GDP-bővülést a másodikban lassulás válthatja fel, azonban az éves átlagos növekedés 2022-ben akár az 5 százalékot is elérheti.

A jegybank az inflációs előrejelzését június végén felfelé fogja módosítani, az áremelkedés ütemében a nyári hónapokban emelkedést várnak. A Magyar Nemzeti Bank a kamatok kiszámítható és tartós emelésével szeretné elérni inflációs célját. Ez 2022 őszéig a jegybanki alapkamat emelését is jelenti. Az egyhetes betéti kamat szerepe egyre hangsúlyosabbá válik, a jegybank ennek emelésével reagál a piaci körülményekben történő változásokra, ez magyarázza a csütörtöki emelést is – derült ki a két vezető nyilatkozatából.

A swappiacon is aktív lesz a jegybank, csökkenti a likviditást. A jövő héten újabb tendert hirdetnek meg, hogy az egyhetes kamat emelése gyorsan érvényesüljön a swappiacon is.

A döntéshozók szerint a költségvetési szigor fontos az infláció letörésében, meglátásuk szerint a következő hónapokban ebben már javulás lesz érezhető. Hozzátették, hogy a folyó fizetési mérleg javítása is fontos tényező, a hiányt az állami beruházások fékezése mérsékelheti.

Virág Barnabás kifejtette, hogy a Fed szerdai kamatemelése is befolyásolta az MNB kamatdöntését, majd azt is megosztotta, hogy négy területet figyel élénken a jegybank:

1. külső kamatkörnyezet,
2. háború, szankciós politikák,
3. EU-s megállapodás,
4. az egyensúly helyreállása.

Az inflációt nem lehet gyorsan megállítani, a jegybankok csak elhúzódó monetáris szigorítással tudják megfékezni a most tapasztalható áremelkedést. A jegybank a monetáris szigorítást kiszámítható módon szeretné kivitelezni, az általános kamatkörnyezetet emelni fogja, az egyhetes betéti kamat és a jegybanki alapkamat közötti jelenlegi kamatkülönbözetet meg fogja szüntetni, azonban ennek időpontját még nem tudják megmondani.

Az is elhangzott, hogy a jegybank döntéseit nem egy gazdasági paraméter napi állapota befolyásolja, azonban most a piaci trendek veszélyeztették az inflációs folyamatokat, ezért is volt szükség a csütörtöki szigorításra, melyet legalább őszig folytatni fognak.

Virág Barnabás azt mondta, hogy a pénzügyi stabilitás erős, mivel az elmúlt hónapok és évek adatai is ezt mutatják. Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy a forint utóbbi időszakban történő gyengülésével kapcsolatban felmerül-e ilyen kockázat. Az állampapírpiaci folyamatokat is figyeli az MNB, de az ott látható folyamatok nem adnak okot arra egyelőre, hogy (akár QE-vel, azaz leegyszerűsítve eszközvásárlással) beavatkozzon.

Rövid távon az indirekt adóemelések gyorsan meg fognak jelenni (dohány, alkohol), de a különadóknak korábban nem voltak tartós inflációs következményei, és most is arra számít az MNB, hogy nem okoz inflációs többletet az új különadócsomag.

A Fedre is reagálni kellett

Elmondta véleményét az Amundi befektetési igazgatója, Kiss Péter is. Véleménye szerint a jegybank a forint piacán tapasztalt turbulenciára reagált a rendeltetése szerint erre szolgáló eszközzel. Az elemzők nem számítottak erre (a konszenzus az volt, hogy nem lesz emelés csütörtökön), ezért a lépés komolyan erősítette a forintot az euróval szemben. Kérdéses ugyanakkor, hogy ez a hatás mennyire lesz tartós, mivel a dollár is erősödik és a hangulat sem javult érdemben. A legmeghatározóbb jegybank, a Fed 50 helyett 75 bázispontot emelt, amire a magyar jegybank a várt nulla helyett 50 bázispontot lépett. Ez az Amundi befektetési igazgatója szerint így +25 bázispont addicionális szigor az MNB részéről, mégsem biztos, hogy ezzel az MNB ellene tud menni a globális trendeknek, de annak komoly bizalomnövelő hatása lehet, hogy az MNB gyorsan és szigorúan reagál a kedvezőtlen folyamatokra, amikor ennek eljön az ideje.

Az Indexen szerdán már írtunk arról, hogy szemben a többségi elemzői várakozással, az egyhetes betéti kamat emelése várható, ahogy az végül meg is történt.

(Borítókép: Matolcsy György 2021. július 6-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)