![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Jelentés: Nagy kockázatokat rejt az Airbus és Kína közeledése
![GettyImages-1226627914](https://kep.index.hu/1/0/4397/43970/439708/43970824_c7db357f495943a5b4d4b9615782d8c7_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Pénzügyi katasztrófát jelenthet egy rossz autóvétel
- Ha minden klappol, egy olimpiarendezés akár erős gazdasági katalizátor is lehet
- Varga Mihály: A jelenlegi nemzetközi pénzügyi struktúra átalakítása szükséges
- Megszólalt Varga Mihály a kínai hitelről, hamarosan jöhet a Szamuráj-kötvény
- Most már hivatalos, megindult a deficiteljárás Magyarország ellen
Amíg a Boeing kínai repülőgép-eladásait Donald Trump elnöksége alatt kirobbant amerikai–kínai kereskedelmi háború megviselte, addig az Airbus sokkal sikeresebb volt az országban. Amióta az Airbus az 1980-as évek közepén belépett a kínai piacra, úgy tökéletesítette a lokalizáció művészetét, mint kevés más multi vállalat. Egy amerikai tanácsadó cég, a Horizon Advisory jelentése szerint a vállalat Tianjin városát választotta az A330-asok egyetlen nem európai üzemének helyszínének.
Az Airbus kínai piachoz fűződő kapcsolatai túl nagy kockázatot hordoznak magukban
– áll a Horizon Advisory jelentésében, amely így folytatódik: „Az Airbus kínai elkötelezettsége jelentős kapcsolatokat jelent Kína katonai és katonai-polgári fúziós apparátusával, többek között beszállítói függőségek, technológiamegosztottság, valamint kutatási és fejlesztési együttműködés formájában.”
A kínai légi közlekedési ágazat a Népi Felszabadító Hadsereg légierejéből nőtte ki magát, de soha nem privatizálták teljesen, vagy különítették el katonai gyökereitől. Az elmúlt években Hszi Csin-ping elnök a polgári-katonai fúziót szorgalmazta, és számos olyan törvényt és rendeletet vezetett be, amelyek megkövetelik a vállalatok széles körű – különösen a stratégiai iparágakban tevékenykedőket, beleértve a nemzetközi vállalatokkal összefogókat – együttműködését az ország hadseregével.
Bart Groothuis, az Európai Parlament holland képviselője és védelmi szakértő az általános üzleti környezetre reagálva a következőket mondta: „Úgy gondolom, hogy még mindig nem teszünk eleget szellemi tulajdonunk biztonságának megőrzése érdekében, amíg együttműködünk Kínával. Nem is vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy a kínai polgári-katonai szervezetekkel való együttműködésünk milyen mértékben vezethet a kínai hadsereg megerősödéséhez.”
A jelentés szerint az Airbus kínai jelenlétét legalább 10 jogi személyből álló csapat működteti, amelyek közül a vállalatok fele kínai állami tulajdonú, katonai kötődésű – írja a Politico.
Ennek középpontjában az AVIC, vagyis egy kínai repülőipari vállalat áll. Az Airbus stratégiai befektetőként 5 százalékos részesedéssel rendelkezik az AviChinában, az AVIC hongkongi tőzsdén jegyzett részlegében.
Az Airbus tervei szerint olyan új területeken is együttműködhet Kínával, mint
- az adatforgalom,
- a mesterséges intelligencia
- és az új energiaforrások.
(Borítókép: Matthew Horwood / Getty Images)