Jelentés: Nagy kockázatokat rejt az Airbus és Kína közeledése

Amíg a Boeing kínai repülőgép-eladásait Donald Trump elnöksége alatt kirobbant amerikai–kínai kereskedelmi háború megviselte, addig az Airbus sokkal sikeresebb volt az országban. Amióta az Airbus az 1980-as évek közepén belépett a kínai piacra, úgy tökéletesítette a lokalizáció művészetét, mint kevés más multi vállalat. Egy amerikai tanácsadó cég, a Horizon Advisory jelentése szerint a vállalat Tianjin városát választotta az A330-asok egyetlen nem európai üzemének helyszínének.

Az Airbus kínai piachoz fűződő kapcsolatai túl nagy kockázatot hordoznak magukban

– áll a Horizon Advisory jelentésében, amely így folytatódik: „Az Airbus kínai elkötelezettsége jelentős kapcsolatokat jelent Kína katonai és katonai-polgári fúziós apparátusával, többek között beszállítói függőségek, technológiamegosztottság, valamint kutatási és fejlesztési együttműködés formájában.”

A kínai légi közlekedési ágazat a Népi Felszabadító Hadsereg légierejéből nőtte ki magát, de soha nem privatizálták teljesen, vagy különítették el katonai gyökereitől. Az elmúlt években Hszi Csin-ping elnök a polgári-katonai fúziót szorgalmazta, és számos olyan törvényt és rendeletet vezetett be, amelyek megkövetelik a vállalatok széles körű – különösen a stratégiai iparágakban tevékenykedőket, beleértve a nemzetközi vállalatokkal összefogókat – együttműködését az ország hadseregével.

Bart Groothuis, az Európai Parlament holland képviselője és védelmi szakértő az általános üzleti környezetre reagálva a következőket mondta: „Úgy gondolom, hogy még mindig nem teszünk eleget szellemi tulajdonunk biztonságának megőrzése érdekében, amíg együttműködünk Kínával. Nem is vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy a kínai polgári-katonai szervezetekkel való együttműködésünk milyen mértékben vezethet a kínai hadsereg megerősödéséhez.”

A jelentés szerint az Airbus kínai jelenlétét legalább 10 jogi személyből álló csapat működteti, amelyek közül a vállalatok fele kínai állami tulajdonú, katonai kötődésű – írja a Politico.

Ennek középpontjában az AVIC, vagyis egy kínai repülőipari vállalat áll. Az Airbus stratégiai befektetőként 5 százalékos részesedéssel rendelkezik az AviChinában, az AVIC hongkongi tőzsdén jegyzett részlegében.

Az Airbus tervei szerint olyan új területeken is együttműködhet Kínával, mint 

• az adatforgalom,
• a mesterséges intelligencia
• és az új energiaforrások.

(Borítókép: Matthew Horwood / Getty Images)