A dolgozók fele az átlagnál nettó 82 ezer forinttal kevesebbet kap

Az egy évvel ezelőtti adathoz képest 2022 áprilisában a várakozásokat felülmúló mértékben, 15,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset 14,1 százalékkal emelkedett, 2018 óta pedig összesen 54,4 százalékot emelkedtek a rendszeres bérek.

– tette közzé a KSH.

A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15,2 százalékkal nőtt, az erőteljes inflációs alapfolyamatok ellenére a nettó reálbérek növekedése áprilisban 5,2 százalék volt. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutatószám, a rendszeres bérek növekedése éves alapon a márciusi 15,5 százalék után áprilisban 14,1 százalék volt. Áprilisban a keresetek a versenyszférában éves alapon 13,9 százalékkal, míg a közszférában a nem rendszeres béreknek köszönhetően éves alapon 33,8 százalékkal emelkedtek. A januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései a költségvetési szektorban továbbra is érdemben támogatják a bérdinamikát. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók teljes létszáma éves alapon 3,3 százalékkal emelkedett, és így már látványosan meghaladja a pandémia előtti mindenkori csúcsot.

A foglalkoztatottak általános helyzetét jobban bemutató mediánadatok természetesen az átlagbérhez képest rosszabb képet festenek.

A várakozásokat meghaladva folytatódott az idei bérnövekedési ütem a minimálbér-emelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és a 260 ezer forintra emelkedő garantált bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik, és a KSH várakozása szerint az idei bérnövekedési ütem 16 százalék körül alakulhat.

A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit a KSH szerint a láthatóan továbbra is erős kereslet miatt könnyen meg is tehetnek. Az erős áremelési és béremelési dinamikának – bár ez utóbbi havi alapon már nem gyorsult egyelőre – köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások tartósan ezen a szinten ragadnak be, és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket folyamatosan ehhez igazítják a szereplők. Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását jelenleg a gazdaságok moderált hűtésével világszerte igyekeznek megakadályozni a jegybankok, és megpróbálják megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni.

Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 5 százalék feletti éves nettó reálbér-növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, fogyasztási oldalról támaszt adva a GDP-nek. Ágazati bontásban áprilisban átlag feletti volt a bérnövekedés az építőiparban, a logisztikában, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg láthatóan átlag alatti volt a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, az adminisztratív szolgáltatások területén és a közigazgatásban.

(Borítókép: Hentesárut készítenek egy húsfeldolgozó üzemben 2022. június 14-én. Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!