A Revolut és társai nem valószínű, hogy megússzák a tranzakciós illetéket
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
Érdemes az alapokkal kezdeni és definiálni magát a tranzakciós illetéket. Egy 2011-ben megpendített, majd 2013. január 1. óta hatályban lévő teherről van szó. Hivatalosan ez a pénzintézeteket érinti, akiknek minden általuk lebonyolított pénzügyi tranzakciót követően kell befizetniük a meghatározott összeget.
Az illeték megállapítható százalékos formában, így van ez az ATM-es készpénzfelvételek és a banki átutalások esetén, ahol 0,6, valamint 0,3 százalékos ráták vannak érvényben. De fix összegként is definiálható az illeték, ez jellemzi például a bankkártyás fizetéseket, ahol évente 500 forintos díjat kell fizetni az érintésmentes fizetésre alkalmas kártyák után.
Az már más kérdés, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legtöbb bank az illetékek nagy részét az ügyfelekre hárította át, vagyis ők fizették ki valójában ezt a tételt.
Ezzel rá is térhetünk a Revolut és társainak helyzetére, hiszen a jelenlegi kérdés megértéséhez látnunk kell, hogy milyen előnyök érték eddig a magyarországi leányvállalattal nem rendelkező, de magyar ügyfeleket is kiszolgáló fintecheket.
Az ügyfél oda megy, ahol olcsó a bankolás
Mivel a bankok az ügyfelekre hárítják a tranzakciós illetéket, így a nehézség számukra nem közvetlenül anyagi vonzatú. Ahhoz viszont, hogy megússzák az illetékek befizetését, értelemszerűen magasabb díjazású termékekkel kell operálniuk. Mivel a Revolut, a Wise, a PayPal és a többi hazánkban jelen lévő fintech nem rendelkezik hazai leányvállalattal, így adózásra is nehezen kényszeríthető a magyar piacon. A Revolut például a Litván Nemzeti Banktól kapott banki engedélyt, ezt a licencet használja az Európai Unió teljes területén, és Litvániában adózik a tevékenysége után.
A fintechek tehát versenyelőnyben vannak, hiszen ők alacsonyabb árak mellett kínálhatják a szolgáltatásaikat, amelyek így nagyobb vonzerővel bírnak a lakosság szemében. Alighanem ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Revolut mára több mint félmillió ügyféllel rendelkezik Magyarországon, és egyre inkább közvetlen riválisa a legnagyobb bankoknak. Ha innen közelítjük meg a helyzetet, akkor érthető az igény, hogy a hagyományos pénzintézetek ne két lépéssel hátrébbról induljanak, ami az ügyfelek kedvező kiszolgálását illeti.
Kemény dió lesz a tervek megvalósítása
A pénzügyi tranzakciós illetékekből származó állami bevételek 2021-ben 233 milliárd forintra rúgtak, vagyis jelentős tételről van szó. Ez az összeg idén nagyjából 50 milliárddal növekedhet, amit a fintechek tervezett megadóztatása mellett a tranzakciós illetékek értékpapírügyletekre való kiterjesztésével érhet el a kormány. Az ilyen új típusú pénzügyi szolgáltatók ugyanakkor kemény diónak bizonyulhatnak, és nemcsak az ellentétes érdekek miatt, hanem azért is, mert általános a zavar a konkrétumokkal kapcsolatban.
Amit tudunk, az az, hogy a hazai piacon tevékenykedő, de itteni székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező fintecheknek 2022. szeptember 1-jéig jelentkezniük kell az állami adóhatósághoz, hiszen július 1-jétől tranzakciósilleték-fizetési kötelezettségük van a magyar állam irányába.
Az események pontos alakulása megjósolhatatlan, egyelőre a hivatalos álláspontok is a kivárásra utalnak. A Revolut például hangsúlyozta: megvizsgálja a magyar adószabályokat, és amennyiben a rendelkezés megfelel azoknak, biztosan befizeti majd a szükséges illetékeket.
Nagy különbségek vannak a fintechek között
A magyar piacon főleg kedvező nemzetközi utalásai miatt népszerű Wise például nagy eséllyel nem tudja majd elkerülni az illetékek befizetését. A Wise kiemelkedően szoros viszonyban van a hazai pénzügyi rendszerrel. Amellett, hogy magyar IBAN-számmal ellátott számlákat kínál hazai ügyfeleinek, a külföldi fintechek közül egyedüliként a magyar fizetési rendszernek is tagja.
A Revolut esete már más tészta: mivel néhány hónapja megszűnt a kapcsolat a cég és hazai számlavezető bankja, a Raiffeisen között, így a fintech már nem tud magyar IBAN-nal (nemzetközi bankszámlaszámmal) ellátott számlákat kínálni az országban. 2022. április 1-je óta a hazai ügyfelek litván IBAN-nal, de továbbra is magyar forintban tudnak tranzakciókat végrehajtani.
Ez azt jelenti, hogy a két magyar Revolut-felhasználó között végbemenő tranzakciók hivatalosan két litván számla között mennek végbe, így ezek után várhatóan nem kötelezhető illetékfizetésre a Revolut.
Ha azonban a tranzakció egyik oldalán egy másik pénzintézetnél vezetett bankszámla áll, máris változik a helyzet, ez esetben vélhetően behajtható lesz a kiszabott összeg. Ebből a példából is látszik, hogy a felek előtt álló feladat sokkal részletesebb annál, mint hogy a Revolut fizet-e tranzakciós illetéket vagy sem.
A PayPal megint más eset, hiszen az amerikai online fizetési szolgáltató tud magyar IBAN-nal ellátott számlákat kínálni, de hazai székhellyel vagy fiókteleppel a Revoluthoz hasonlóan nem rendelkezik. Kérdés, hogy ez a kettősség miként csapódik le, milyen kötelezettség róható ki a PayPalra, úgy, hogy az a hazai adózási szabályokkal konzisztens legyen.
Végezetül vannak olyan, a hazai piacon aktív, de elenyésző ügyfélszámmal rendelkező fintechek – például a Curve, a Bunq vagy a Monese –, akik minimális illetékfizetésre lehetnek kötelezhetők, esetükben a teljes kibúvót is megadhatja az állam.
Köztes megoldás jöhet
Nincs egyszerű dolgunk, ha a jelenlegi ismereteinket szeretnénk összesíteni. Az szinte biztos, hogy az említett fintechek nem tudnak továbbra is 100 százalékban kimaradni a tranzakciós illetékek befizetéséből, ami csökkentheti eddigi vonzerejüket a lakosság szemében. Várhatóan a Revolut, a PayPal, a Wise és a kisebb szereplők eltérő mértékben ugyan, de rákényszerülnek majd, hogy fizessenek a magyar piacon végzett tevékenységük után, ami érdemben visszavetheti a fintechmegoldások előretörését hazánkban.
A szerző a Peak tanácsadója.
(Borítókép: Fernando Gutierrez-Juarez / picture alliance / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
