Ma dől el a forint sorsa, mindent boríthat a magyar jegybank

A jegybanki alapkamatról szóló kamatdöntő ülést kedden tartja a Magyar Nemzeti Bank, míg az egyhetes betéti kamatról szóló tender szokás szerint csütörtökön kerül kihirdetésre. A forint utóbbi időszakban történő gyengülése miatt megkérdeztük a Raiffeisen Bank és a Takarékbank vezető elemzőitől, hogy a következő időszakban milyen lépéseket várnak a Magyar Nemzeti Banktól.

Első forgatókönyv

A Raiffeisen Bank vezető elemzője, Török Zoltán véleménye szerint sok minden elképzelhető a kamatdöntésekkel kapcsolatban.

Úgy tartja, a legcélszerűbb az lenne, ha a jegybank feladná a két kamattal operáló szisztémáját, és már most egy lépésben egybevonná a kettőt, és ha a továbbiakban már nem az egyhetes betéti kamatot kommunikálná irányadó kamatként, hanem a jegybanki alapkamatot.

Azért gondolja ezt, mert az infláció borzasztóan magas, még tovább fog emelkedni, a forint árfolyama pedig nagyon gyenge. A két héttel ezelőtti, előre be nem jelentett egyhetes betéti kamatemelés pedig nem hozta meg a remélt eredményt.

Török Zoltán szerint szükség van a 7,25 százalékon álló irányadó kamat – azaz az egyhetes betéti kamat – emelésére is, miközben a jegybanki alapkamat csak 5,9 százalékon áll. Ha a jegybank egybevonná a két kamatot, akkor ez monetáris politikai irányváltást jelentene, és egy elég jelentős kamatemelésnek számítana.

Ennek megvalósulása esetén csütörtökön az egyhetes betéti ráta emelésével könnyen szinkronba hozható lenne a két kamatszint. Tehát nem lenne szükséges a két pályának, mert ennek több a hátránya mint az előnye.

A magyar jegybank monetáris politikája a külföldiek számára nehezen megérthető, mert világszerte nem így zajlik a monetáris politika, tehát nemcsak a két kamatszint speciális, hanem az is, hogy az egyhetes betéti ráta meghatározása után jellemzően nem szokott erről sajtótájékoztatót tartani a jegybank.

Kivétel volt ez alól a két héttel ezelőtti 50 bázispontos rendkívüli emelés, amikor a bejelentés után magyarázatot is fűztek a lépéshez. Ugyanakkor a jegybanki alapkamatra vonatkozó döntéssel kapcsolatos sajtótájékoztatókat mindig megtartják. Nagyon nehéz így monetáris politikát folytatni, ha az irányadó kamattal kapcsolatban nincs meg a megfelelő kommunikációs lehetőség a Magyar Nemzeti Bank számára.

Második forgatókönyv

Ha nem történne meg kedden az előző pontban kifejtett monetáris politikai irányváltás, akkor másik eshetőségnek Török Zoltán azt tartja elképzelhetőnek, hogy kedden a jegybanki alapkamatot 5,9 százalékról 50 bázisponttal 6,4 százalékra emelhetik, míg csütörtökön az egyhetes betéti kamatot 7,25 százalékról 30 bázisponttal 7,55 százalékra módosíthatják. Tehát második forgatókönyvként azt is lehetségesnek gondolja, hogy a jegybank gyakorlatilag nem változtat az eddig alkalmazott emelések ütemtervén.

Tehát az első forgatókönyv megvalósulása segíthetne csak igazán a forinton. A kamatszintek maximumát a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint 2022 végére, 9,4 százaléknál érhetjük el.

Az egyetlen kamatszint lehetne üdvözítő

A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely szerint túl van már lihegve ez az egész kamatemelés, mivel szerinte már eddig is nagyon magas szintre emelte a jegybank a kamatokat. Azzal folytatta, hogy jelenleg elsősorban külső hatások alakítják az inflációt, és szerinte a jegybank ezek ellen semmit nem tud tenni.

Az MNB, a Fed és az EKB sem tudja megoldani, hogy

1. az odesszai kikötőket megnyissák és a gabona eljusson a rendeltetési helyére,
2. ne legyen földgázmizéria,
3. a politikusok leüljenek tárgyalni a békéről.

Olyan kínálati sokkok keletkeztek, hogy a jegybank tehetetlen, mert semmi befolyása nincs ezekre. A forint nagyon-nagyon érzékeny. Fontos lehet azzal tisztában lenni, hogy kedden megjelennek az MNB új inflációs előrejelzései és GDP-növekedési prognózisai. Csütörtökön pedig megérkezik az inflációs jelentés is.

Hozzátette, hogy volt két hete egy extra emelés az egyhetes betéti kamatnál, akkor felhúzták 7,25 százalékra. Emiatt most kell egy nagyobb kamatemelés a jegybanki alapkamat esetében, hiszen az MNB korábban közzétette, hogy ennek szintjét közelíteni szeretnék az egyhetes betéti rátához.

Török Zoltánhoz hasonlóan Suppan Gergely is elmondta, hogy a befektetőknek, és leginkább a külföldi szereplőknek egy kicsit bonyolult eligazodniuk a két különböző kamatszint jelentőségét illetően, ezért fontos a két kamatlábat közelíteni, de még annál is inkább egy szintre emelni. Az elemző meglátása szerint a jegybanki alapkamat esetében a keddi 100 bázispontos emelést ezután majd egyenként 50 bázispontosak követhetik.

Az egyhetes betéti rátát illetően pedig szerinte csütörtökön a jegybank visszatérhet a 30 bázispontos léptékű emeléshez, amivel az egyhetes betéti ráta 7,25 százalékról 7,55 százalékra emelkedhet.

Ezzel nem lép el túl messze az egyhetes betéti kamat a jegybanki alapkamattól, a Takarékbank vezető elemzője által erre a hétre várt emeléseket követően (7,55–6,9=0,65) 0,65 százalékpont lehet a kettő érték közötti különbözet.

Suppan Gergely véleménye szerint körülbelül októberig, novemberig számíthatunk kamatemelésekre, hiszen az infláció vélhetően ősszel fog tetőzni.

Ekkor érheti utol a jegybanki alapkamat az egyhetes betéti kamatot is. A Takarékbank vezető elemzője szerint a legmegfelelőbb talán az lenne, ha a jegybank egy lépéssel, egy nagy levegővétellel egységesítené a két kamatszintet. Ez akkora meglepetést is okozhatna, hogy a forintot is nagyon erősíthetné.

Az elemző azt is hangsúlyozta, hogy nem szeretne tanácsot adni az MNB-nek, mert nem lát rá arra, hogy milyen adatokból dolgoznak. Jelenleg a piac mindent az egyhetes betéti kamathoz áraz (pl. a BUBOR-t és ezáltal a hiteleket is), ezért ebből a szempontból jelenleg szerinte indifferens (szerk.: nem számít), hogy hol van az alapkamat. Az egyhetes betéti kamat előnye, hogy hetente lehet azt változtatni, míg a jegybanki alapkamatot csak havonta, a jegybanknak ezért jelenthetett nagyobb mozgásteret, hogy eddig két kamatszintet tartott fent.

(Borítókép: Bődey János / Index)