Vaszily Miklós: Nem a reklámadó a probléma, hanem az, hogy igazságosan osztják-e el

A 2023-as büdzséhez csatolt kitekintő alapján a kormányzat mintegy 15 milliárd forintos bevételt remél a visszavezetett reklámadótól, két évvel későbbre 16,4 milliárdot terveztek be, 2025 és 2026-ban pedig már 17,9 és 19,5 milliárd forinttal számolnak. A Világgazdaságnak a médiamenedzser ezzel kapcsolatban azt mondta,

Vaszily Miklós megjegyezte, bár látja, hogy a kormányzat nyitott arra, hogy meghallgassa a különböző szakmai álláspontokat a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban, a mostani gazdasági környezetben, amikor a hirdetői kedv jelentősen megcsappant, tovább erősödhetnek a különadó kivetése által a recessziós hatások, ami nem kedvez a gazdasági fellendülésnek. 

A globális techcégek késve, vagy egyáltalán nem fognak fizetni

A szakember fontosnak tartaná továbbá azt, hogy a közteherviselésbe bevonják az olyan nagy globális techcégeket mint a Facebook vagy a Google, hiszen a több mint 100 milliárd forintot meghaladó reklámbevétellel bíró platformok 2015 és 2019 között egyáltalán nem fizettek reklámadót Magyarországon. Emlékeztetett: a kormánnyal kötött megállapodás értelmében ugyan rendezték a kötelezettségeiket egy megszabott, fix összeg megfizetésével, de ez az eljárásmód szerinte

utólagos, illetve nem igazán tervezhető.

Vaszily nem lát arra esélyt, hogy ha a reklámadó a régi formájában tér vissza,  ezek a globális szolgáltatók a többiekre (az adót elszenvedő piaci szereplők – a szerk.) érvényes szabályokat betartva, jogkövető módon teljesítenék a befizetést. Ha mégis így tennének, a 15 milliárdos várt bevétel viszont pikkpakk teljesülne – tette hozzá az interjúban a médiamenedzser, aki szerint inkább az a forgatókönyv fog teljesülni, hogy a magyar tartalmakat előállító, magyar média fizet majd, „a magyar tartalmon platformot biztosító, a magyar tartalmat üzletileg lefölöző techcégek pedig nem. Vagy csak legfeljebb évekkel később, egyedi megállapodást kötve.”

Vaszily Miklós szerint megoldást az jelenthet, ha mindenki egyrészt a bevételei szerint, másrészt viszont a tartalom előállítására fordított költségei után maradó bevételeire fizetne adót. Aláhúzta: amíg például az ő érdekeltségébe tartozó cégek magyar tartalmakat gyártanak, magyar emberek számára adnak munkát, addig a techcégek – mint fogalmazott – szimplán haszonélvezők. Ezeken túlmenően elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a magyar tartalmakat előállító médiák kompenzációban részesülhessenek. „Az ehhez kapcsolódó költségeket célszerű lenne levonni, és ami marad, azt kellene befizetni az államkasszának” – hangsúlyozta a szakember a lapnak. 

Nagyon fontosnak tartom, hogy a részletszabályok ne büntessék a magyar tartalom-előállítást.

A TV2 elnökének számításai szerint a 2015-ös feltételrendszerhez hasonló reklámadó 7,5 százalékkal terhelné meg a csatorna reklámbevételeit. „Ez komoly tétel, több mint 1,5 milliárd forint lenne 2023-ban.” A TV2 hárommilliárd forint körüli profitszinten zárja pénzügyi éveit, ezért – mutat rá Vaszily Miklós – bár a működésüket megnehezítené a különadó, „de kigazdálkodható (…) főleg a stratégiai növekedési céljaink teljesülését lassíthatja az adónem.”

A médiamenedzser úgy összegzett a csatornáról: „Az orosz–ukrán konfliktus miatt egyébként sem egyszerű helyzetet megfejelve az inflációval, a forintárfolyammal és még a reklámadóval, azt valószínűsíti, hogy a következő másfél év jóval göröngyösebb lesz, ahogy egyébként más ágazatokban szintén.” 

Megkerülhetetlen szereplők

Az interjúban szó volt a folyamatosan erősödő Indexről is. Vaszily szerint az online tér egy egyedi terület, hiszen a hirdetők minden esetben a tévés vállalásokat teljesítik először, aztán jön az online, ami azt jelenti, hogy nagyobb a kockázat. Ugyanakkor 

az Indamedia és benne az Index.hu megkerülhetetlen szereplői a piacnak. Egy hirdetési piaci megingás esetén is fókuszban maradnak, az évtizedes partneri kapcsolatoknak köszönhetően pedig mindig preferáltak.

A Világgazdaságnak elmondta, „az Indamedia Sales az orosz–ukrán háborúnál nagyobb stresszteszten is sikerrel átment az elmúlt években, ez pedig feljogosít arra, hogy bizakodva tekintsek az elkövetkező hónapokra.”

Úgy fogalmazott, „az Index két évvel ezelőtt megkezdett piaci konszolidációja a kezdeti nehézségek ellenére kifejezetten sikeresnek mondható, és bebizonyította, hogy van piaca egy sokszínű szerkesztőség által gyártott, hiteles, változatos és minőségi tartalmakat kínáló hírportálnak.”

(Vaszily Miklós ötvenszázalékos tulajdonosa az Index.hu-t is birtokló Indamedia Csoportnak.)

(Borítókép: Vaszily Miklós 2017-ben. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)